Tituba, Salem vonakodó boszorkánya: Ördögi indiánok és puritán fantáziák

Olvasói vélemények

A „Tituba: Elaine G. Breslaw „Salem vonakodó boszorkánya” című könyve részletes életrajzi elemzést nyújt Titubáról, megkérdőjelezve a közkeletű tévhiteket, és az arawaki származására, valamint a gyarmati Amerikában szerzett tapasztalataira összpontosítva. Míg sok kritikus értékeli a könyv tudományos megközelítését és azt a fényt, amelyet egy félreértett történelmi személyiségre vet, a kritika a könyv redundanciája és spekulatív jellege miatt fogalmazódik meg.

⬤ Jól kutatott és átfogó képet nyújt Titubáról, új megvilágításba helyezve életét és kulturális hátterét.
⬤ A szöveg a tudományos közönség és az amerikai történelem iránt érdeklődő alkalmi olvasók számára egyaránt hozzáférhető.
⬤ A szerző számos történelmi forrást használ, ami hitelesebbé teszi az elbeszélést, és elősegíti a téma további kutatását.
⬤ Értékes függelékek erősítik a könyv oktatási aspektusát.

⬤ Az írást gyakran kritizálják az ismétlődés miatt, a szerző többször is megismétli a pontokat, ami ronthat az általános minőségen.
⬤ A könyv egyes részei inkább a spekuláció felé hajlanak, mintsem hogy szilárd bizonyítékokat mutassanak be, ami megkérdőjelezi a könyv történelmi alaposságát.
⬤ Több kritikus lassúnak és sűrűnek találta a könyvet, jelezve, hogy egyes részei fárasztóak vagy megterhelőek lehetnek.

(9 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Tituba, Reluctant Witch of Salem: Devilish Indians and Puritan Fantasies

Könyv tartalma:

Mérföldkő a nőtörténelemben, amely új megvilágításba helyezi a salemi boszorkánypereket és annak egyik legfontosabb résztvevőjét, a The Crucible Titubáját

Elaine Breslaw ebben a fontos könyvében azt állítja, hogy újra felfedezte Titubát, a megfoghatatlan, titokzatos és gyakran mitologizált indián nőt, akit 1692-ben Salemben boszorkánysággal vádoltak, és akit Arthur Miller A tégely című művében halhatatlanná tettek.

A könyv rekonstruálja a hírhedt salemi boszorkányperek középpontjában álló rabszolganő életét, és végigköveti Titubát a valószínűsíthető dél-amerikai származásától Barbadosig, erőteljesen eloszlatva azt a közkeletű vélekedést, hogy Tituba afrikai volt. A XVII. századi barbadosi cukorültetvényen zajló élet egyedülállóan multikulturális jellege - amelyet az angol, az amerikai indián és az afrikai szokások és népszokások keveredése határoz meg - hihetetlenül formálta a fiatal Tituba világát és azokat a mentális képeket, amelyeket magával hozott Massachusettsbe.

Breslaw két részre osztja Tituba történetét. Az első Tituba barbadosi gyökereire, a második pedig az Újvilágban töltött életére összpontosít. A szerző hangsúlyozza a karibi és az észak-amerikai gyarmatok elválaszthatatlanul összekapcsolódó világát, bemutatva, hogy a puritán világképet hogyan befolyásolta a megszállt indiánokról alkotott felfogása. Breslaw amellett érvel, hogy Tituba boszorkányság gyakorlásáról szóló vallomása világosan megmutatja, hogy a puritán félelmek aktív manipulálásával igyekezett megvédeni magát. Ez az ördögi összeesküvés bizonyítékaként felfogott vallomás volt a központi tényezője annak a kataklizmaszerű eseménysorozatnak, amelynek során 19 embert kivégeztek és több mint 150-et bebörtönöztek, köztük egy 5 éves kislányt.

A nők történetéhez és a korai amerikai történelemhez való mérföldkőnek számító Tituba, Salem vonakodó boszorkánya új megvilágításba helyezi az amerikai történelem egyik legfájdalmasabb epizódját, annak legmeghatározóbb résztvevőjének szemszögéből.