Tizedik ember

Olvasói vélemények

Graham Greene „A tizedik ember” című regénye az áldozathozatal, a megváltás és az erkölcsi dilemmák témája körül forog a második világháború idején. A történet Jean-Louis Chavel, egy gazdag ügyvéd történetét követi, aki, mivel más foglyokkal együtt kivégzéssel néz szembe, felajánlja vagyonát egy másik rabnak, Janvier-nek, az életéért cserébe. A háború után Chavel megküzd döntésének következményeivel, miközben megpróbál új identitással eligazodni az életben, miközben találkozik Janvier családjával.

Az írói stílust kiválóságáért dicsérik, amelyet a mély értelmet közvetítő minimalizmus jellemez. A dialógusokat különösen a minőségük miatt jegyzik. A szereplők és az erkölcsi dilemmák önvizsgálatra és tartalmas beszélgetésekre késztetnek. A történet egyedi előzménye magával ragadó és elgondolkodtató, így alkalmas a könyvklubok megbeszéléseire. Rövidsége ellenére a novella összetett témákat és váratlan fordulatokat foglal magába.

Néhány olvasó úgy érzi, hogy ez a mű, bár érdekes, Greene fő műveihez képest jelentéktelen darab, hiányzik belőle némi mélység és jellemfejlődés. A sűrített idősík és bizonyos sematikus szempontok egyesek számára alááshatják az érzelmi rezonanciát. A kritikusok megjegyzik, hogy a karakterek motivációi erőltetettnek vagy alulfejlettnek tűnhetnek, ami megnehezíti a teljes együttérzést velük.

(52 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Tenth Man

Könyv tartalma:

A SZERZŐ BEVEZETÉSÉVELA második világháború idején a megszállt Franciaország egyik börtönében parancsot kapnak, hogy minden tizedik rabot ki kell végezni.

A nincstelen, de szabad Chavel később visszatér a házba, amelyet az életéért adott el, ahol szembe kell néznie gyávasága következményeivel, és megváltást kell keresnie.