More Than Meat and Raiment: Poems
Angela Jackson egy költői kollázzsal tér vissza, amely az afroamerikai Dél és a chicagói South Side, a történetmesélés, a Black Arts Movement és a hausa folklór képeit használja. Ügyesen használ elbeszélő és szabad verseket, és művészi módon fejezi ki a sokrétű fekete hang összetettségét, szépségét és kísértéseit. Jackson felkavaró keverékét kínálja a zenének, az ételeknek és a léleknek, amelyek lírai munkásságát jellemzik.
E versek beszélői emlékekre és mondákra, történelemre és legendákra reflektálnak. A hangok felidézik a fiatalabb nővérrel szentjánosbogárfogással töltött estéket, a házi készítésű zsemle illatát, az apát, aki bankjegyek mellé papírokat is belegyömöszöl a tárcájába, hogy gazdagnak tűnjön ("egy csapat zöld madár zizeg odabent/ hogy kijusson valami extravagáns dologra"). Egy fekete lány tévét néz és a tökéletes partnerről álmodik. Egy polgár a rendőri erőszak könyörtelen pusztításával küzd a Gwendolyn Brooks "verses újságírására" emlékeztető műben. Egy anya elveszíti a lányát, hogy aztán tanúja legyen az újjászületésének: "Dicsértessék / az emberi lény, / aki van.".
A "For Our People"-ben, amely Margaret Walker előtt tiszteleg, Jackson megidézi az afroamerikaiak rugalmasságát és képzelőerejét, és ünnepli "mindannyiunkat, akik sérültek vagy felmagasztaltak, árulók vagy elárultak, elnémultak / és deklamáltak, mindannyian egyek vagyunk, mindannyian mindannyian, mindannyian egy-egy magáncsillag, akit szeretnek az univerzumban". Az amerikai költészet egyik legélénkebb hangjaként dicsért Jackson továbbra is az ország egyik legjelentősebb szókimondójaként uralkodik. Ez a fenséges gyűjtemény mélyen belemerül azokba a tornácos történetekbe és népmesékbe, amelyek a fekete hangot végigkísérték minden történelmén.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)