Értékelés:
A könyv pozitív visszajelzéseket kap a könyv lebilincselő tartalma és az átmeneti gazdaságok mélyreható elemzése miatt, különösen Lengyelország és Oroszország vonatkozásában. A kritikusok nagyra értékelik a karakterek fejlődését és a lebilincselő elbeszélést, és úgy jellemzik, hogy a könyv lebilincselően izgalmas, a rejtélyt a társadalomtudományi témákkal ötvöző könyv.
Előnyök:⬤ Lenyűgöző elbeszélés lebilincselő karakterfejlődéssel
⬤ az átmeneti gazdaságok, különösen Lengyelország és Oroszország mélyreható elemzése
⬤ „lebilincselő” olvasmányként írják le, és erősen ajánlott az üzleti és politikai gazdaságtan iránt érdeklődő olvasóknak
⬤ vonzó borító.
Egyes olvasók úgy találhatják, hogy az elemzés mélysége alapos vizsgálatot igényel, ami felszínes olvasmányélményhez vezethet, ha túl gyorsan lapozgatják az oldalakat.
(3 olvasói vélemény alapján)
Capital, Coercion, and Postcommunist States
A posztkommunista átmenet két nagyon különböző típusú államot hozott létre. A "szerződéses" államot a kelet-európai országokkal hozzák összefüggésbe, amelyek a demokratikus rendszerek, a társadalommal való konszenzusos kapcsolatok, valamint a politikai hatalom és a gazdasági jólét közötti világos határok felé mozdultak el.
A "ragadozó" államot a Szovjetunió utódállamaihoz társítják, amelyek ehelyett autoriter rezsimeket, a társadalommal való kényszerítő kapcsolatokat és a politikai és gazdasági szféra közötti rosszul meghatározott határokat alakítottak ki. A Capital, Coercion, and Postcommunist States című könyvében Gerald M. Easter bemutatja, hogy az állami kényszer és a társadalmi tőke között az adózásért vívott számos küzdelem halmozott eredménye hogyan vezetett ezekhez a jellegzetes átmeneti eredményekhez.
Easter a posztkommunista állam adószociológiája rávilágít azokra az összefüggő utakra, amelyek a régi rendszer adóügyi válságától az átmeneti adórendszerek bevételi alkuján keresztül az állam és a társadalom közötti kapcsolatok végső átalakulásáig vezettek. Lengyelország és Oroszország célzott összehasonlítása jól példázza a posztkommunizmus eltérő intézményi formáit.
A lengyel eset megmutatja, hogy az adózás körüli konfliktusok hogyan befolyásolták a jogállami szerződéses állam, a szociális-piaci kapitalizmus és a civil társadalom kialakulását. Az orosz eset megmutatja, hogy a bevételi kényszer hogyan erősítette a jogállami ragadozó állam, a koncessziós típusú kapitalizmus és a függő társadalom kialakulását.
