Értékelés:

A „Tokyo Boogie-woogie and D. T. Suzuki” című könyv részletesen bemutatja D. T. Suzuki életét és a nyugati zen buddhizmusra gyakorolt hatását, különösen az Egyesült Államokban töltött idő alatt. Feltárja a fiával, Masaru „Alan” Suzukival való kapcsolatát, bemutatva az apa erényeit és a fiú lázadó természetét egyaránt. Az elbeszélést kapcsolatuk összetettsége vezérli, a személyes küzdelmek és a kulturális reflexiók keveredésével.
Előnyök:A könyv jól megírt, részletes és lebilincselő beszámolót nyújt D. T. Suzuki életéről és tanításairól. Az apa-fiú dinamika feltárása rokonszenvesen van ábrázolva, és mélyebbé teszi az elbeszélést. A szerző sikeresen szövi egybe a különböző témákat, köztük a zen filozófiát és az amerikai kultúrát, ami gazdag és emlékezetes olvasmánnyá teszi a könyvet.
Hátrányok:Néhány olvasó talán úgy találja, hogy a Beat-generációról szóló hosszabb értekezés kissé elszakad a fő elbeszéléstől. Emellett az apa jellemzése időnként túlságosan erényesnek tűnhet, ami beárnyékolja a kapcsolatuk összetettségét.
(1 olvasói vélemény alapján)
Tokyo Boogie-Woogie and D.T. Suzuki: Volume 95
A Tokyo Boogie-woogie és D. T.
Suzuki a II. világháborút követő évek Japánjában az egymással versengő kultúrák, generációk és hitek közötti feszültségeket igyekszik megérteni, az egyik legismertebb és az egyik legelfeledettebb figura szemszögéből. Daisetsu Teitaro Suzuki (D.
T.
Suzuki) a buddhizmus, a zen, a kínai és japán filozófia és vallástörténet termékeny tudósa és fordítója volt. A háború utáni években központi szerepet játszott a buddhizmusnak az Egyesült Államokban és más angol nyelvű országokban való megismertetésében, gyakran utazott és tartott előadásokat e célból.
Művei segítettek meghatározni a „keleti vallás” angol nyelvű értelmezéseinek nagy részét, valamint alakították a modern japán buddhizmusról alkotott nézeteket. Ezzel a híres alakkal szemben azonban egy nagyrészt ismeretlen vagy elfeledett alak: Suzuki Alan Masaru. Alan D.
T. Suzuki fogadott fia volt, és bár apja árnyékában maradt, leginkább a 60-as évek ikonikus popslágerének, a Tokyo Boogie Woogie-nak szövegírójaként ismert. Talán a gyakori botrányai és a kapcsolat feszült természete miatt a tudósok és történészek továbbra sem említik és tanulmányozzák.
Yamada professzor azonban a kettejük közötti kapcsolat természetének feltárásával a Japánban élő nemzedékek ellentmondásos emlékeibe és tapasztalataiba ássa bele magát.