Tom Paine Amerikája: A transzatlanti radikalizmus felemelkedése és bukása a korai köztársaságban

Olvasói vélemények

A könyv átfogóan feltárja Thomas Paine hatását a korai amerikai demokráciára és az 1790-es évek közbeszédére. Tárgyalja, hogyan vált az egykor ünnepelt Paine hazatérése után utálatossá, tükrözve a változó politikai légkört. Az újságokat elsődleges forrásként használja fel a korszak vitáinak és társadalmi dinamikájának bemutatására, különösen a képviselet, a gazdasági egyenlőtlenség és a transzatlanti radikalizmus hatása körül.

A könyv jól megalapozott, az újságokhoz hasonló elsődleges források felhasználásával élénk történelmi beszámolót nyújt. Részletesen tárgyalja az 1790-es évek társadalmi-politikai kontextusát, így jelentős a korai amerikai demokrácia megértése szempontjából. Emellett érdekes kapcsolatokat teremt az amerikai és a francia forradalmak között, és olyan fontos kérdésekkel foglalkozik, mint a gazdasági egyenlőtlenség és az állampolgári részvétel.

Néhány olvasó félrevezetőnek találta a címet, mivel Thomas Paine-t csak a bevezetőben tárgyalja röviden. A könyv emellett jelentős előzetes ismereteket igényel a történelmi korszakról, ami szükségessé teheti a külső források gyakori segítségét a tisztázás érdekében. Néhány recenzens megjegyezte, hogy a könyv talán nem teljesen felel meg azoknak, akik közvetlenül magára Paine-re kívánnak összpontosítani.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Tom Paine's America: The Rise and Fall of Transatlantic Radicalism in the Early Republic

Könyv tartalma:

A Tom Paine Amerikája az emberek, eszmék és szövegek élénk, transzatlanti forgalmát tárja fel, amely alapvetően alakította az 1790-es évek amerikai politikai vitáit. 1789-ben, amikor a szövetségi alkotmányt ratifikálták, a "demokrácia" olyan ellentmondásos kifejezés volt, amelyet csak nagyon kevés amerikai használt az új politikai rendszerük leírására. Ez akkor változott meg, amikor a francia forradalom - és a demokratikus radikalizmus hulláma, amelyet az atlanti világban elindított - egyre több amerikait inspirált arra, hogy politikai és társadalmi reformok széles skáláját képzelje el és támogassa, amelyeket büszkén neveztek "demokratikusnak".

Ennek az új nemzetközi mozgalomnak az egyik vezéralakja Tom Paine, a Közös Értelem szerzője volt. Bár Paine az 1790-es éveket Európában töltötte, ebben az évtizedben egyre radikálisabb politikai írásai nagy népszerűségnek örvendtek Amerikában. Demokratikus nyomdászok, újságszerkesztők és könyvkereskedők egy csoportja az amerikai politika tüzét szította azáltal, hogy információ- és eszmeáradatot importált a forradalmi Európából. Az Amerikában kibontakozó demokratikus ellenzék a világ kortársaitól tanultakon felbuzdulva arra ösztönözte polgártársait, hogy a faji egyenlőséggel, a gazdasági igazságossággal, az állampolgárság kozmopolita felfogásával és a szó szoros értelmében vett demokratikusabb államberendezkedés kiépítésével kapcsolatos radikális elképzelések széles skáláját mérlegeljék.

Európában az ilyen eszmék gyorsan áldozatul estek az ellenforradalmi ellenlépésnek, amely a Painite demokráciát veszélyes jakobinizmusként definiálta, és ugyanez történt az 1790-es évek végén Amerikában is. Az 1800-as országos választásokon győztes Demokrata Párt ironikus módon ennek a visszahatásnak a haszonélvezője volt, mivel úgy tudták magukat pozícionálni, mint a demokrácia mérsékeltebb, biztonságosabb víziójának szószólóit, amely megkülönböztette magát a tőlük jobbra álló, feltételezhetően arisztokratikus föderalistáktól és a tőlük balra álló, veszélyesen demokratikus painita jakobinusoktól.