Toms G. Masaryk a Scholar and a Statesman. The Philosophical Background of His Political Views
Tomas G. Masaryk (1850-1937), Csehszlovákia első elnöke politikai gondolkodásának jelentőségét két megfontolásra alapozták.
Az egyik a két világháború közötti Csehszlovákiában a demokratikus kultúra legfőbb alakítójaként kialakított képe volt. A másik kép a politikai óvatosság és bölcsesség nem csak Kelet-Közép-Európa, hanem az egész világ számára elismert példaképe volt. Kortársai "napjaink legbölcsebb európai emberének" és "Európa legnagyobb emberének" nevezték.
John MacCormac 1930-ban a New York Timesban írt cikkében Masarykban olyan személyiséget látott, mint Washington, Lincoln és Wilson. Masaryk politikai tevékenységéhez hozzátartozott a mélyreható tudományos háttér, valamint a vallásos ízlés.
Masaryk intellektuális keresésének vezérmotívuma az volt, hogy az emberi tapasztalat vallási dimenzióját akarta megteremteni. Mivel nem tudta elfogadni a hagyományos vagy liberális katolicizmusát, a német lutheránizmus két modernizáló irányzata felé fordult, amelyek elvetették a hagyományos dogmát és liturgiát. V.
Zdenĕk Dávid fő érdeklődési területe, hogy filozófiai és vallási írásaiból feltáruló gondolkodását feltárja, és feltérképezze helyzetét a főbb osztrák, brit, francia és német - bizonyos mértékig amerikai és orosz - gondolkodókkal szemben, akikkel filozófiai és vallási írásaiban foglalkozott. Masaryk politikai megnyilatkozásai és tevékenysége mögött álló eszmékre összpontosít.