Topological Imagination: Spheres, Edges, and Islands
A merészen eredeti és határokat kijelölő The Topological Imagination teret nyit az emberi képzelet formájával való intellektuális találkozásnak. Angus Fletcher két, egymással általában ellentétes területet, az irodalmat és a matematikát összekötve feltérképezi a képzelet folyamatosan változó körvonalait és dimenzióit, és eközben arra kényszerít bennünket, hogy újraértelmezzük emberi létünket a valaha elképzelt legszokatlanabb gömbön, a Földön.
A szavak és a számok azok az ikerhatalmak, amelyek értéket teremtenek világunkban. A költészet és a kreatív irodalom más formái a metaforák használata révén kiterjesztik értékelési képességünket. Ebben az értelemben az irodalmi képzelet a topológiához, a matematika azon ágához igazodik, amely a formát és a teret tanulmányozza. A topológia a geometriák minőségét ragadja meg, nem pedig azok számszerűsíthető mértékeit. Elképzeli, hogy a formák hogyan hajlíthatók, csavarhatók vagy nyújthatók anélkül, hogy elveszítenék kapcsolatukat eredeti formáikkal - ez a tizennyolcadik századi matematikus, Leonhard Euler egyik felfedezése, akinek poliédertétele megmutatta, hogy a formák hogyan őrzik meg "állandóságukat a változásban", mint egy öregedő, bár ismerős arc.
Fletcher szerint létezésünk titokzatos dimenzióssága azzal függ össze, hogy egy olyan világban élünk, amely bennünk is él. A ciklikus történelem elméletei a körforgásos biológiai mintákat tükrözik; a nappal-éjszaka ciklus alakítja adaptív, emergens gondolkodási mintáinkat; a szigetek topológiája alakítja az evolúciós elmélet evolúcióját. Az irodalmat, filozófiát, matematikát és tudományt összekötő A topológiai képzelet sürgető és átalakító mű, mélyreható meghívás a gondolkodásra.
