Tormentor

Olvasói vélemények

William Meikle „Tormentor” című novellája egy kísértetházas történetet mutat be, amelyben személyes gyász, skót folklór és atmoszférikus feszültség fonódik össze. A főhős, Jim Greenwood a Skye-szigetre költözik, hogy elmeneküljön elhunyt felesége emlékei elől, és új otthonában rejtélyes eseményekkel találkozik, amelyek arra késztetik, hogy felkutassa az igazságot annak nyugtalanító múltjáról. Miközben a könyv hátborzongató hangulatával és jól megrajzolt karaktereivel magával ragad, egyes olvasók szerint hiányzott belőle az ijesztgetés és a tisztánlátás.

⬤ Erős hely- és hangulatteremtés, különösen a skót hagyományok felhasználásával.
⬤ Magával ragadó, átérezhető főhős, aki személyes veszteséggel küzd.
⬤ Érdekes cselekmény, amely kísérteties elemeket és pszichológiai mélységet vegyít.
⬤ Jól kidolgozott karakterek és a történet tempója.
⬤ Egyedi megközelítés a kísértetház műfajában, a hagyományos horror helyett inkább „szelíd” és „elgondolkodtató”.

⬤ Néhány kritikus szerint a történet lassú és nem túl ijesztő.
⬤ A befejezés néhány olvasó több tisztánlátást vagy megoldást kívánt.
⬤ Bizonyos elemek a szerző korábbi műveire emlékeztettek, ami egyesek számára sablonosnak tűnt.
⬤ Néhány kritika kiemelte, hogy az elbeszélésből hiányzott a kézzelfogható fenyegetés, így az olvasók nem értették a központi konfliktust.

(47 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Ez a történet nem igazán rólam szól. A Skye-szigeten, Dunvegan település közelében egy rusztikus, régi, egy hálószobás ház várja új lakóját.

Jim Greenwood számára tökéletes lehetőségnek tűnik, hogy elmeneküljön a rohanó londoni városi élet elől - egy hely, ahol továbbléphet a tragédia után. Ez egy ház története. Miközben megpróbál beilleszkedni a vidéki életbe, rejtélyes koromnyomok gyötrik, amelyeket alvás közben hagynak a házban, rejtélyes e-mailek ismeretlen feladóktól, és több száz kézzel rajzolt pálcikafigurás rajz, amelyek tökéletes mintázatban vannak a házikó pincéjének falába vésve.

Maradj! Bethnek szüksége van rád. Jim kezdi elveszíteni az önuralmát, mértéktelenül iszik, fejében kontrollálhatatlan ütemre remeg, és próbálja megfejteni, ami lehet, hogy kód - vagy figyelmeztetés -, de lehet, hogy nem.

Nincsenek végtagok, nincsenek végtagok, nincs fej, nincs fej, a bal kar eltűnt, a bal láb eltűnt, nincs láb, nincs fej. Az ajtó nyitva van, és valami jön be rajta.

Csak az a kérdés, hogy mikor - és mi.