Törökország és Kína: A kapcsolat politikai, gazdasági és stratégiai vonatkozásai

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Turkey and China: Political, Economic, and Strategic Aspects of the Relationship

Könyv tartalma:

„A könyv a török-kínai kapcsolatról szóló éleslátó történelmi és kortárs beszámoló, különösen a korai időszakokban, valamint a török belpolitikai változásokat követő intézményi fejlemények nyomon követésében. A Törökország és Kína továbbá kitér arra, hogy a két ország hogyan reagált egymásra olyan kényes kérdésekben, mint Törökország Tajvanhoz fűződő viszonya és Kína török ujgurokkal kapcsolatos politikája.

A könyv a török külpolitikával, a török-ázsiai ügyekkel és a közel-keleti kínai stratégiákkal foglalkozó diplomaták, újságírók, diákok és kutatók érdeklődésére tarthat számot. „Ázsiai ügyekMilyen dinamikával bír a Törökország és Kína közötti kapcsolat? Hogyan befolyásolják a kínai-török együttműködést más regionális nagyhatalmak? Eléggé összeegyeztethető-e Törökország és Kína ahhoz, hogy egy viharos jövőben is erős és stabil kapcsolatot tartson fenn? A Török Köztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolat 1949-től napjainkig számos hullámvölgyet élt meg. A hidegháború kezdetén Törökország diplomáciailag csak a Kínai Köztársaságot (Tajvan) ismerte el, akárcsak NATO-szövetségesei.

Az 1971-es kínai-amerikai normalizációt követően Ankara diplomáciai kapcsolatokat létesített Pekinggel, és megszüntette a kapcsolatot Tajpejjel. Azóta a Törökország és Kína közötti kapcsolatok folyamatosan fejlődtek, néhány visszaeséssel együtt.

A Törökország és Kína című könyv politikai, gazdasági, stratégiai és kulturális szempontból elemzi a Törökország és Kína közötti kapcsolatokat. Kezdettől fogva foglalkozik Törökország Tajvannal és az ujgurok ügyével kapcsolatos politikájával. A kínai-török együttműködést a gazdaság, a kereskedelem, a védelmi ipar, az energia és a nukleáris technológia területén is kidolgozzák.

Kulcsfontosságú, hogy a Selyemút partnerség a kínai Övezet és Út kezdeményezés és Törökország Középső Folyosója összefüggésében a jövőbeli perspektívák mellett mélyreható hangsúlyt kap. Végül, más szereplők - különösen az Egyesült Államok és Oroszország - szerepe a kínai-török kapcsolatokban elsődleges hangsúlyt kap, amelyet tovább pontosítanak az olyan nemzetközi szervezetek és fórumok hatása, mint az ENSZ, a NATO, a Sanghaji Együttműködési Szervezet, az Európai Unió, a G20 és a BRICS.