Totális hidegháború: Eisenhower titkos propagandaháborúja belföldön és külföldön

Olvasói vélemények

Az „Ike: Kenneth Osgood „Psychological Cold Warrior” című könyve alaposan megvizsgálja Eisenhower elnök propaganda alkalmazását a hidegháború idején, és azt állítja, hogy kommunikációs stratégiái kulcsfontosságúak voltak a Szovjetunió elleni ideológiai küzdelemben. A szerző Eisenhowert inkább proaktív vezetőként, mint passzív figuraként mutatja be, aki mélyen részt vett a korszak pszichológiai csatáiban. Az újonnan feloldott titkosítású anyagok felhasználásával a mű jelentősen hozzájárul Eisenhower elnökségének és stratégiai kommunikációs törekvéseinek megértéséhez.

⬤ Eisenhower propagandakampányainak mélyreható történetét mutatja be.
⬤ Rávilágít a kommunikáció fontosságára az ideológiai hadviselésben.
⬤ Kiterjedt, újonnan feloldott titkosítású dokumentumanyagokat használ fel.
⬤ Átértékeli Eisenhower elnökségét, aktív és tudatos vezetőként mutatja be.
⬤ Olyan, kortárs kérdésekre is alkalmazható meglátásokat kínál, mint például a modern narratívák elleni küzdelem.

⬤ Az alkalmi olvasók számára sűrűnek vagy túlságosan tudományosnak tűnhet.
⬤ A teljes megértéshez szükséges lehet némi előzetes tudás a hidegháború történelméről.
⬤ Nagy hangsúlyt fektet a propagandára, ami nem biztos, hogy tetszeni fog azoknak, akik Eisenhower politikájának szélesebb körű áttekintését keresik.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Total Cold War: Eisenhower's Secret Propaganda Battle at Home and Abroad

Könyv tartalma:

Amikor Dwight Eisenhower elnök a totális hidegháborúról beszélt, nem kevesebbet javasolt, mint egy globális, mindent átfogó harcot a szívekért és elmékért. Széleskörű propagandakampánya minden lépésben szembeszállt a világkommunizmussal, és maradandó nyomot hagyott az amerikai pszichében.

Kenneth Osgood most azokat a titkos pszichológiai hadviselési programokat mutatja be, amelyeket Amerika a hidegháború csúcspontján fejlesztett ki. Ezek a programok - amelyek gyakran megkülönböztethetetlenek voltak a CIA titkos műveleteitől - messze túlmutattak a vasfüggöny mögötti zavargások szítását célzó kampányokon. Az erőfeszítések globálisak voltak: az amerikai propagandakampányok gyakorlatilag a szabad világ minden országát célba vették.

A Total Cold War azt is megmutatja, hogy Eisenhower nemcsak külföldön, hanem otthon is folytatta propagandaháborúját. Az amerikai pszichológiai hadviselési programok elmosódtak a külföldi és a belföldi propaganda közötti határokat olyan kampányokkal, amelyek az amerikai népet célozták meg, és aktív résztvevőként vonták be őket a közvéleményért folytatott globális versenybe.

Osgood olyan nagyszabású kampányokra összpontosít, mint az Atomok a békéért, az Emberek az emberek között és a kulturális csereprogramok. A nemrégiben titkosítás alól feloldott dokumentumokra támaszkodva, amelyek mintegy három tucat országban folytatott amerikai pszichológiai műveleteket rögzítenek, elmondja, hogyan mutatták be az amerikai propagandaügynökségek a világnak az amerikai mindennapi életet: az amerikai polgárok teljes, boldog életet élnek egy osztály nélküli társadalomban, ahol a gazdasági javakon mindenki osztozik. Osgood megvizsgálja továbbá, hogy a szuperhatalmak leszerelési tárgyalásait milyen propagandamanőverekként használták fel a nemzetközi közvéleményért folytatott harcban. Újra megvizsgálja az űrverseny korai éveit is, különös tekintettel arra a kihívásra, amelyet a Szputnyik szovjet indítása jelentett az amerikai propagandisták számára.

Talán a legbeszédesebb, hogy Osgood új szemszögből vizsgálja Eisenhower elnök vezetését. Mivel hitt abban, hogy a pszichológiai hadviselés hatékony fegyver Amerika arzenáljában, Ike nem egy érdektelen figuraként jelenik meg ezeken az oldalakon, ahogyan gyakran ábrázolták, hanem egy aktivista elnökként, aki mély nyomot hagyott a nemzetbiztonsági ügyekben.

Osgood sajátos értelmezése a hidegháborús propagandakampányokat a kommunikációs forradalom, a tömegpolitika és a totális háború kora által drasztikusan megváltoztatott nemzetközi színtér kontextusába helyezi. Új perspektívát nyújt a nyilvános diplomáciai magatartásról, még akkor is, amikor az amerikaiak ma is megküzdenek azzal a kihívással, hogy egy újabb globális küzdelemben más szíveket és elméket nyerjenek meg.