A pamflet kezdősorozatában és az azt követő rövid szövegekben az író a hosszú távú, súlyos mentális állapotokkal való együttélés élményét tárja fel. Itt nincs az orvosi "patológia" biztonságos menedéke, hanem a sérült és konfliktusokkal teli lélek sürgető rítusa. Egyfajta modern purgatórium - a pokol kapaszkodó állkapcsaiból menekülve egy ritka, mégis földhözragadt Paradiso felé botorkál.
Ian Marriott csodálatos versei inkább a természetben élnek, mint a természetet figyelik - valójában mindkettőt teszik -, de ugyanúgy foglalkoznak az emberi állapottal is. Azon a területen dolgoznak, amit Hopkins instressznek nevezett. A hangja nyugodt, visszafogott és pontos, mint amikor egy tógörkorcsolyázót figyel: "Oly veszedelmes / ez a vékony meniszkusz -- / hat lába szétterpesztve". A versek is mintha remegnének látomásuk vizén.
-- Szirtes György.
