Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a piaci fogalmak és a sztochasztikus modellek részletes feltárását nyújtja, ami a komoly piaci szereplők és a diákok számára egyaránt hasznos. Bár gyakorlati alkalmazásokat és meglátásokat kínál, egyes olvasók szerint az írás rosszul kivitelezett, a meglátások pedig nem praktikusak a piaci összeomlások előrejelzésére.
Előnyök:⬤ Az alapfogalmak és a fejlett sztochasztikus modellek alapos lefedése
⬤ értékes meglátások a komoly piaci szereplők számára
⬤ gyakorlati alkalmazások, amelyek javíthatják a kereskedési stratégiákat
⬤ alapos tudományos alátámasztás.
Hátrányok:⬤ Rosszul megírt és nem eléggé lebilincselő a narratíva
⬤ egyes olvasók úgy érzik, hogy nem ad használható jeleket a piaci összeomlások előtt
⬤ egyesek szerint idő- és pénzpocsékolás.
(7 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Stock Market Crashes: Predictable and Unpredictable and What to Do about Them
Könyv tartalma:
Ez a könyv a buborékok kipukkadása vagy más okok miatt bekövetkezett kisebb-nagyobb tőzsdei összeomlásokról szóló tanulmányokat mutat be. Buborék alatt azt értjük, hogy az árak csak azért emelkednek, mert emelkednek, és az árak meghaladják az alapértékeket. A buborék lehet nagymértékű áremelkedés, amelyet meredek zuhanás követ. A hangsúly annak megállapítására összpontosul, hogy valóban létezik-e buborék, valamint a buborékszerű piacokon bekövetkező tőzsdei visszaesést előrejelző modellekre és az ilyen buborékszerű piacokról való kilépési stratégiákra. Felsoroljuk a különböző piacok történelmi nagy buborékait több száz év alatt.
Négy olyan modellt mutatunk be, amelyek sikeresen megjósolták a nagy, tíz százalékos plusz tíz százalékos részvénypiaci visszaeséseket, amelyek átlagosan körülbelül mínusz huszonöt százalékot mutatnak. A kötvény-részvény hozam-különbözet modell az 1987-es amerikai összeomláson alapult, amikor az S&P 500 határidős árfolyama egy nap alatt 29%-ot esett. A modell a kamatlábakhoz viszonyított nyereséghozamokon alapul. Amikor a kamatlábak túl magasak lesznek a jövedelmekhez képest, négy-tizenkét hónapon belül szinte mindig csökkenés következik be. A kezdeti, mintán kívüli teszt a japán részvénypiacon történt 1948-88 között. Ott mind a tizenkét veszélyjelzés helyes csökkenési jelzést adott. De volt nyolc másik tíz százalékos plusz csökkenés, amely más okokból következett be. Ezután a modell az 1990-es japán hatalmas -56%-os esést jelezte. A modell különböző későbbi alkalmazásait mutatjuk be az amerikai részvénypiaci visszaesésekre, például 2000-ben és 2007-ben, valamint a kínai részvénypiacra. Összehasonlítjuk a modellt az Egyesült Államokban hatvanéves időszakra vonatkozó magas árfolyam- és nyereségcsökkenési előrejelzésekkel is. Megmutatjuk, hogy a húszéves, magas hozamú időszakok mindegyike alacsony ár-nyereség aránnyal kezdődik, és magas aránnyal végződik. A magas ár-nyereség modellek előrejelző értékkel bírnak, a BSEYD modellek pedig még jobb előrejelzést adnak. További nagy visszaesést előrejelző modellek a vételi opciós áraknak az eladási árakat meghaladó árai, Warren Buffett részvénypiac értékének a gazdaság értékéhez viszonyított, BSEYD-ötletekkel kiigazított értéke és a Sotheby's részvények értéke.
A befektetők több csökkenésre számítanak, mint amennyi ténylegesen bekövetkezik. Bemutatjuk a FOMC-ülések pozitív hatásaira és a kis kapitalizáció dominanciájára vonatkozó kutatásokat a demokrata elnökökkel. Marty Zweig még életében a Wall Street legendája volt. Megvitatjuk a tőzsdei előrejelzésre vonatkozó módszereit a momentum és a FED-akciók felhasználásával. Ezek segítették őt abban, hogy vezető elemzővé váljon, és megmutatjuk, hogy elképzelései 2016-2017-ben is hasznos előrejelzéseket adnak. Vizsgáljuk az öt-tizenöt százalékos tartományba eső kis visszaeséseket, amelyek vagy nem várhatóak, vagy várhatóak, de nem világos, hogy mikor. Ezekhez bemutatjuk az ilyen helyzetek kezelésére szolgáló módszereket.
A legutóbbi négy 2016. január-februári, a Brexit, Trump és a francia választásokat egyszerű volatilitás-S&P 500 grafikonok segítségével elemezzük. Egy másik nagyon fontos kérdés, hogy ki lehet-e szállni a buborékszerű piacokról kedvező árakon. Egy stopping szabályos modellt használunk, amely nagyon jó kilépési eredményeket ad. Ezt sikeresen alkalmazzuk az Apple számítógépes részvényekre 2012-ben, a Nasdaq 100-ra 2000-ben, a japán részvények és a golfpálya-tagságok árfolyamára, az amerikai részvénypiacra 1929-ben és 1987-ben és más piacokra. Azt is megmutatjuk, hogyan lehet az előrejelző modelleket beépíteni a sztochasztikus befektetési modellekbe.
