Transcultural Memory and European Identity in Contemporary German-Jewish Migrant Literature
A holokauszt emlékének mint erkölcsi és etikai határesetnek a megőrzése kulcsfontosságú az Európai Unió páneurópai identitás kialakítására irányuló törekvése szempontjából.
Az EU keleti bővítésével azonban az új tagállamok megkérdőjelezték a holokauszt egyeduralmát, és a sztálini Gulag traumáinak sokkal egyértelműbb elismerését követelik. Így bár Európa politikailag egységesült, a múlt eltérő megítélése megosztja.
Jessica Ortner amellett érvel, hogy a hidegháború alatt vagy után menekültként Németországba bevándorolt kelet-európai és NDK-beli német-zsidó írók kritikusan reagáltak arra, hogy az európai kulturális emlékezetet ki kell terjeszteni a keleti traumatikus tapasztalatokra. A vizsgált írók közé tartozik Katja Petrowskaja, Olga Grjasnowa, Lena Gorelik, Vladimir Vertlib és Barbara Honigmann. A könyv központi témája az „emlékek utazása” Kelet-Európából és az NDK-ból (Nyugat)Németországba és Ausztriába.
A „mnemonikus migráció irodalma” kifejezést bevezetve Ortner azt állítja, hogy e szerzők írásai a Kelet és Nyugat közötti mnemonikus szakadékot tárgyalják. Mind Németország, mind a Szovjetunió normatív emlékezetpolitikáját kritizálják, és nemcsak azzal a politikailag robbanásveszélyes kérdéssel foglalkoznak, hogy hogyan emlékezzünk a nemzetiszocializmusra és a kommunizmusra, hanem a zsidók helyzetével is a mai Németországban.
