Olvasói vélemények
Összegzés:A „Trent utolsó ügye” kritikái a klasszikus detektívtörténet státuszáért érzett csodálat és az elavult stílus és tempó miatt megfogalmazott kritikák keveredését tükrözik. Az olvasók értékelik a történelmi jelentőségét és a bonyolult cselekményt, de egyesek szerint a próza nehézkes, a párbeszédek mesterkéltek, a tempó pedig bizonyos szakaszokban lassú. E hátrányok ellenére sokan egyetértenek abban, hogy a regény izgalmas fordulatokat kínál, és a modern krimi jelentős előfutára.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és összetett krimi sok érdekes fordulattal
⬤ olyan neves szerzők dicsérték, mint Agatha Christie és Dorothy Sayers
⬤ nagy történelmi jelentőségű a detektív műfajban
⬤ jól kidolgozott cselekmény
⬤ élvezetes jellemábrázolás
⬤ a klasszikus krimik rajongóinak
⬤ kielégítő és meglepő feloldást kínál.
Hátrányok:⬤ Elavult és archaikus prózastílus, amely kihívást jelenthet a modern olvasók számára
⬤ néhány hosszú bekezdés és a lassú tempó miatt fárasztónak érezhető
⬤ a mesterkélt és elavult párbeszédek zavarhatják az elmerülést
⬤ a különböző kiadásokban olyan problémák vannak, mint az apró betűk, amelyeket nehéz lehet olvasni
⬤ néhány olvasó túlságosan bonyolultnak vagy ismétlődőnek találta a cselekményt.
(66 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Trent's Last Case (Philip Trent, Book 1)
Könyv tartalma:
A Trent utolsó ügye című regényt Bentley a korabeli detektívregények sterilitására és mesterkéltségére reagálva írta, és Philip Trent, a túlságosan is emberi nyomozó főszereplője nemcsak beleszeret a fő gyanúsítottba, hanem egy briliáns, de teljesen téves következtetésre is jut.
A Trent utolsó ügye azzal kezdődik, hogy a milliomos amerikai pénzembert, Sigsbee Mandersont meggyilkolják, miközben Angliában nyaral. Egy londoni újság Trentet küldi nyomozni, aki hamarosan összeméri az erejét a Scotland Yard felügyelőjével, Murth-tel, miközben egyre mélyebbre hatolnak a furcsa, rejtélyes fordulatokkal teli rejtély megoldása után kutatva.
Az Agatha Christie által a valaha írt egyik legjobb detektívtörténetnek nevezett Trent utolsó ügye hús-vér karaktereivel, természetességével és könnyed humorával, valamint stílusával gyönyörködtet, amely - ahogy Dorothy Sayers megjegyezte - az élénk színezetű retorikától a finom és ironikus irodalmi fantáziáig terjed.
