Értékelés:

Amy Irvine memoárja, a 'Trespass: Living at the Edge of the Promised Land” című könyve a Utah állam délkeleti részén élve személyes és környezeti küzdelmeinek komplex feltárását kínálja. A könyvben az identitás, a hovatartozás és a természet megőrzésének témái összefonódnak a zord és gyakran barátságtalan környezet hátterében. Az olvasók szerint az írás egyszerre szenvedélyes és lírai, bár egyesek kritizálják a tempót és a feloldás hiányát. A memoár erős érzelmi reakciókat váltott ki, és a spiritualitásról, a közösségről, valamint a konfliktusok közepette a párbeszédre való felhívásról szóló elmélkedéseket váltott ki.
Előnyök:⬤ Gyönyörűen megírt, szenvedélyes, lírai próza
⬤ mélyen feltárja a környezeti és személyes témákat
⬤ árnyalt képet nyújt a sivatagról és annak történetéről
⬤ az identitásról és a hovatartozásról való elmélkedésre ösztönöz
⬤ erős érzelmi reakciókat vált ki
⬤ éleslátó kommentár a kultúrák összecsapásáról a régióban.
⬤ Néhány olvasó szerint időnként unalmas vagy fárasztó
⬤ kritikaként említhető a megoldás hiánya és a szerző személyes küzdelmeinek túlzott hangsúlyozása
⬤ a szerző hangneme egyesek számára siránkozónak vagy önsajnálatra hajlamosnak tűnhet
⬤ a témák összetettsége miatt bizonyos közönség számára kihívást jelenthet az olvasás.
(40 olvasói vélemény alapján)
Trespass: Living at the Edge of the Promised Land
" A Trespass akár a Desert Solitaire irodalmi örököse is lehetne...
Nehéz elképzelni ennél magával ragadóbb személyes történetet." - Judith Lewis, Los Angels Times Book Review. A Trespass egy nő küzdelmének története, hogy megállja a helyét egy barátságtalan területen.
A vadonban élő aktivista és hitehagyott mormon Amy Irvine apja öngyilkossága után a dél-utah-i vörös sziklák sivatagos vidékén keresett menedéket, hogy aztán rájöjjön, mennyire betolakodó a saját népe körében. A Trespass azonban több, mint a személyes veszteségek feltárása, a Trespass elégiája egy haldokló világért, az egyik legkedvesebb és legkülönlegesebb sivatagi tájunk pusztulásáért és a hozzá fűződő kapcsolatunk eltűnéséért. Attól félve, hogy apja sorsa mit jelenthet számára, Irvine visszavonult a Colorado-fennsík távoli zugaiba - ahol nemcsak a világ leghíresebb nemzeti parkjai találhatók, hanem a cowboy-mormonizmus egy olyan vad cowboy-mormonizmusa is, amely dacos ellentétben áll a világgal.
Az ő története a pusztulás és a helyreállítás története, a pusztaságtól úgy félő emberek között való élet megtanulása, mint az ördögtől, és az, hogy ez a félelem hogyan táplálja a régiót átható, a környezetvédelmi szempontokkal szembeni ellenszenvet. Ugyanakkor Irvine gyászolja a vadon elvesztését és a spiritualitástól való elszakadását, miközben végül rájön, hogy a természet és a hit tartományai nem is olyan különállóak, mint ahogyan azt valaha hitte.