Értékelés:

A „Trouble” című könyv egy tanár, James és 18 éves diákja, Kyle tiltott románcáról szól. A könyv a személyes traumák, a növekedés és a kapcsolat témáit járja körül, bemutatva egy lassan kialakuló kapcsolatot, amely tanárból és diákból mély érzelmi partnerré fejlődik. Bár néhány olvasó kényelmetlenül érezte a dinamikát, különösen a tanár-diák aspektus miatt, a legtöbb olvasó dicsérte a karakterfejlődést és a történet érzelmi mélységét.
Előnyök:⬤ Jól megírt, erős jellemfejlődéssel.
⬤ Magával ragadó és érzelmes, lassan felgyulladó románc.
⬤ A karakterek átélhetőek, valós életbeli küzdelmekkel és háttértörténetekkel.
⬤ A tanár-diák trópus egyedi felfogása, amely elkerüli, hogy a legtöbb olvasó számára undorítónak tűnjön.
⬤ Alacsony szorongás a tanár-diák kapcsolathoz képest, ami üdítő szempont.
⬤ Olyan fontos témákat érint, mint a trauma, a növekedés és a személyes erő.
⬤ Magával ragadó és az olvasókat késő éjszakáig lapozgatta.
⬤ Néhány olvasó kényelmetlenül érezte magát a tanár-diák dinamika miatt, még akkor is, ha a szereplők beleegyező felnőttek.
⬤ Néhányan úgy találták, hogy a könyv nem tartalmazott túl sok gőzölgő vagy explicit tartalmat.
⬤ A szereplők erkölcsi dilemmái, különösen James és volt felesége esetében, időnként problémát okoztak.
⬤ Néhány olvasó azt kívánta, hogy Kyle-t inkább főiskolásként ábrázolják, mint végzős középiskolásként, hogy jobban elfogadják a románcot.
(84 olvasói vélemény alapján)
KYLE - Baj van. Ennyi vagyok az emberek számára ebben a városban.
Mindig arra várnak, hogy elszúrjam, és bebizonyítsam, hogy igazuk van. De én boldog vagyok, ha magamban maradok, és a saját dolgaimmal törődöm, hogy túléljem a végzős évemet a Wyachet Gimnáziumban. Aztán egy esős hétfő reggel találkozom a szemüveges, piszkos szőke nővel.
A zavarba ejtő első találkozás kínossá válik, de ez rövid életű, mivel James Warnernek megvan a módja, hogy megnyugtasson.
Mr. Warner, mondhatnám úgy is.
Tanár úr. Egy tapogatózó stréber, aki hajlamos Miltont és Shakespeare-t belecsempészni a beszélgetésbe, a sárm, az ész, a sebezhetőség és a védelmező szeretet különös keveréke. A kíváncsiság intrikához vezet, ami aztán...
Már nem is tudom. Nem telik el nap az órán, hogy ne kapnám azon magam, hogy csodálom, ahogyan kitölti valamelyik szűk gombos ingét... remélem, hogy a megfelelő pillanatban elkapom a tekintetét...
azon tűnődöm, hogy vajon egy rossz vicc után az ajkába harap-e, csak hogy elkergessen az átkozott eszemtől. Soha nem voltam még így oda egy srácért...
és ő egyáltalán nem volt oda a srácokért. Mit csinálok, hogy belezúgtam a hetero tanáromba? És miért van az, hogy minél több időt töltünk együtt, annál inkább úgy érzem, hogy valami megváltozik köztünk? Nem, ez nem lehetséges, és még ha így is lenne, túl sok vesztenivalója van. Ez nagybetűs baj.
Soha nem léphetjük át ezt a határt.
Nem is fogjuk. Nem tudjuk. Nem szabadna.
De ha mégis megtehetnénk...