Olvasói vélemények
Összegzés:A „Mirror Mirror: A History of the Human Love Affair with Reflection” című könyvében Mark Pendergrast a tükrök történelmi, tudományos, pszichológiai és művészeti jelentőségét vizsgálja az emberi történelem során. Míg sok olvasó rendkívül informatívnak és lebilincselőnek találja, egyesek úgy érzik, hogy a technikai részletek és az elbeszélés nyomasztó vagy unalmas lehet.
Előnyök:A könyv jól megalapozott, a témák széles skáláját öleli fel, beleértve a tudományt, a történelmet, a pszichológiát és a művészetet. Könnyen olvasható és az általános közönség számára is hozzáférhető, érdekes anekdotákkal és illusztrációkkal. Sok olvasó találta lenyűgözőnek és tanulságosnak, mélyebb megértést nyújt a tükrökről és kulturális jelentőségükről. Számos kritika megemlíti, hogy a tükrök és a történelemben betöltött szerepük újfajta megbecsülését váltja ki.
Hátrányok:Néhány olvasó megjegyezte, hogy a könyv néhol túlságosan technikai és részletes lesz, ami csökkentheti a kezdeti érdeklődést. Néhány kritika megemlítette, hogy az írásmód fárasztó vagy arrogáns lehet, ami kevésbé élvezetessé teszi a könyvet azok számára, akik elbeszélésre vagy mélyebb elemzésre vágynak. Emellett egyesek úgy találták, hogy bizonyos fejezetek elavultak, vagy nem elég mélyek az érdeklődési körükhöz.
(21 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Mirror: A History of the Human Love Affair with Reflection
Könyv tartalma:
Az emberi találmányok közül talán a tükör az, amelyik a legszorosabban kapcsolódik saját tudatunkhoz.
A tükör, mint az önmagunkról való elmélkedés első technológiája, vitathatatlanul olyan fontos találmány, mint a kerék. A Tükör tükör a tükör feltalálásának, tökéletesítésének és az emberi tevékenységek elképesztően széles skáláján való használatának lenyűgöző története - a gazdag rómaiak által orgiáikhoz kialakított fantasztikus tükrös szobáktól kezdve a tükörnek a fény használatában és megértésében játszott kulcsszerepéig.
Pendergrast mesél arról a 2500 éves rejtélyről, hogy Archimédesz és „égő tükre” valóban lángra lobbantotta-e a távoli római hajókat; a középkori velencei üvegművesekről, akik tökéletesítették a nagy, lapos tükrök tiszta üvegből való készítésének technikáját, és akik számára halálbüntetést jelentett minden kísérlet arra, hogy elhagyják zárt szigetüket; Isaac Newton, akit a tükrökre vetülő napfénnyel végzett kísérletei miatt egyszer három napra megvakult; David Hockney, a művész, akinek ellentmondásos elképzelései vannak a reneszánsz művészekről és az optikai eszközök használatáról; és George Ellery Hale, a mániákus depressziós csillagász és távcsőrajongó, aki a huszadik század legnagyobb földi távcsövét ihlette (és a nevét adta róla). Mint maguk a tükrök, a Mirror Mirror is a végtelen csodálat és lenyűgözés könyve.
