Olvasói vélemények
Összegzés:Dr. John Hope Franklin önéletrajza, a „Tükör Amerikának” mély és magával ragadó memoár, amely kiemelkedő afroamerikai történészként és közéleti értelmiségiként elbeszéli életét. A könyv feltárja családja történetét, a fajilag megosztott Amerikában felnövő tapasztalatait, valamint a faji kapcsolatokhoz és a polgárjogokhoz való hozzájárulását. Az olvasók személyes és történelmi meglátásokkal teli, inspiráló beszámolónak találják.
Előnyök:A könyvet sokan dicsérik részletes és magával ragadó történetmesélése miatt, amely mély betekintést nyújt a faji kapcsolatokba és az afroamerikaiak küzdelmeibe. A kritikusok nagyra értékelik Dr. Franklin könnyed írói stílusát, az olvasókkal való kapcsolatteremtő képességét és az általa nyújtott mély történelmi összefüggéseket. Sok olvasó számolt be arról, hogy inspirálva érezte magát, jobban megbecsülte Dr. Franklin eredményeit, és személyes anekdotái meghatották őket.
Hátrányok:Néhány kritikus saját faji identitásával kapcsolatos bűntudatot érzett olvasás közben, mivel elgondolkodtak a faji konstrukciók okozta fájdalmakon. Magával a könyvvel kapcsolatban nem fogalmaztak meg jelentős kritikát; néhány olvasó azonban azt kívánta, bárcsak korábban találkozott volna vele.
(51 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Mirror to America: The Autobiography of John Hope Franklin
Könyv tartalma:
John Hope Franklin átélte Amerika legmeghatározóbb huszadik századi átalakulását, a jogilag védett faji szegregáció lebontását. A neves tudós ezt az átalakulást számtalan aspektusában vizsgálta, nevezetesen a 3,5 millió példányban megjelent, A rabszolgaságtól a szabadságig című bestsellerében.
1915-ben született, és mint minden más afroamerikai, nem tudott nem részt venni: kilakoltatták a csak fehéreknek fenntartott vasúti kocsikból, szegregált iskolákba zárták, megfenyegették - egyszer lincseléssel -, és folyamatosan ki volt téve annak, hogy a rasszizmus becsmérelje emberi mivoltát. Mégis sikerült megszereznie a Harvardon a doktori címet; ő lett az első fekete történész, aki egy fehér intézményben, a Brooklyn College-ban teljes jogú professzori állást kapott; és kinevezték a Chicagói Egyetem történelem tanszékének elnökévé, később pedig a Duke Egyetem John B. Duke professzorává.
Átalakította az afroamerikai történelem megértésének és tanításának módját, és a világ egyik legünnepeltebb történészévé vált, több mint 130 tiszteletbeli címet szerzett. Franklin részvétele azonban ennél sokkal alapvetőbb volt.
Az 1934-ben tett erőfeszítéseitől kezdve, amikor Franklin Roosevelt elnöknek átadott egy petíciót, amelyben cselekvésre szólított fel a Cordie Cheek lincselés miatt, egészen Clinton elnök 1997-es kinevezéséig, amikor az elnök faji kezdeményezésének vezetőjévé nevezte ki, és egészen napjainkig, Franklin eltökélten és méltóságteljesen befolyásolta a nemzet faji tudatát. Akár Thurgood Marshallt segítette 1954-ben a Brown v.
Board of Education ügy tárgyalására való felkészülésben, akár 1965-ben az alabamai Montgomerybe vonult, vagy 1987-ben tanúskodott Robert Bork Legfelsőbb Bíróságra történő jelölése ellen, Franklin a faji kérdésekkel kapcsolatos nemzeti vitát az emberség és az egyenlőség irányába terelte, és ez az egész életen át tartó erőfeszítése 1995-ben a nemzet legmagasabb polgári kitüntetését, az Elnöki Szabadságérmet érdemelte ki. A Tükör Amerikához című bensőséges, olykor revelatív könyv Franklin életének és a nemzet huszadik századi faji átalakulásának krónikája, és erőteljes emlékeztető arra, hogy Amerika problémája továbbra is a bőrszín problémája.
