Eredeti címe:
BEYOND PULPIT, CLASSROOM and LECTURE HALL
Könyv tartalma:
A könyv címének elolvasása után a logikus kérdés az, hogy "min túl? " Az előadó megbízólevelén és minősítésén túl az előadó integritása és jelleme a pozíció funkcionális feladatain kívül. A hallgató értékítéletét, amely az előadó erkölcsi tekintélyére, jellemére és hitelességére vonatkozik, az előadás nyelvezetéhez és szerkezetéhez rendelt érték. A hallgatóság logikus kérdései a következők: ki vagy te, miért vagy itt, mi jogosít fel arra, hogy az adott témáról beszélj? A téma megosztásán túl a személy, a pozíciója, a személyisége és az alkalomra való felkészültsége.
Az előadás felnagyítja a jellemet, és a többszöri expozíció feltárja az előadó személyiségének, integritásának, temperamentumának és erkölcsi tartásának rétegeit. A személyek jelenlétének oka vagy növeli, vagy csökkenti a téma bemutatásának értékét. Természetesen az ember tanulhat "valamit" egy rosszul megírt könyvből, egy nem teljesen felkészült tanárból vagy egy olyan lelkészből, aki túlságosan nyers emberi természetet mutat. Mindazonáltal az előadó előzetes felkészültsége meghatározhatja mind a hallgatóság figyelmét, mind a tanulás minőségét és a tárgyi tartalom alkalmazásának minőségét.
A szószékről, tanteremből vagy előadóteremből történő témamegosztásban nincsenek nagy különbségek, kivéve a hallgatóságnak a szónok jelleméről és feddhetetlenségéről alkotott értékelését. A célok egyértelműek: pontos és részletes kommunikáció. Az adatok, információk vagy tények megosztásának szándéka és funkciója a beszélő és a helyszín szerint talán az egyetlen meghatározható különbség a hasonlóságokkal együtt. Az előadónak előzetes felkészültséggel kell rendelkeznie, a helyszínre kell összpontosítania, és széleskörű ismeretekkel kell rendelkeznie a témában. A társadalmi szakmákon belüli emberi tevékenységek nem könnyen oszthatók világi, szakrális és tudományos tevékenységekre. Másrészt a közönség szubjektív kritériumok alapján értékeli a tartalom értékét és az előadó hitelességét. Következésképpen az előadó erkölcsi jelleme és személyisége minden más képzettséggel egyenértékű lehet.
A tanárok nemes hivatást szolgálnak, és világiaknak és semlegeseknek tekintik őket; a lelkészeket szentnek és szektásnak ítélik, a kutatásról beszámolók pedig akadémikusnak és tudósnak számítanak. Mindazonáltal a viselkedés és a teljesítmény nem a rögzített hajlamokból vagy a nyilvánvaló életmódból következik. A tárgyi megosztás a szándék és az előadásmód szerint osztályozható, vagy a helyszín, a beszélő vagy a téma szerint általánosítható, de az elvek és módszerek, amelyekkel az adatokat továbbítják, szabványosak és a kommunikációelmélethez kapcsolódnak. Mindezt a hallgató elemzi és értékeli, és mérlegeli a tartalom bemutatásával szemben.
A szentbeszéd súlya és tartalma függhet mind a vizuális, mind az emlékezeti konnotációktól. Jelentősége függhet a csoport felekezeti helyzetétől, a szónok személyiségétől vagy a hét napjától. Mindig vannak mellékszövegek, felhangok és rejtett szándékok, amelyek mind a szónokot, mind a hallgatót befolyásolják, és súlyozzák a szavak értékét. Az óravázlat minősége, a tanár modora és az óra előzetes felkészültsége mind-mind befolyásolja az órai tanulás eredményének értékét. Az előadói pulpitusról történő előadás hatása függ a témától, a helyszíntől, az előadótól és az alkalom jellegétől. Egy tudományos dolgozat felolvasása, egy új kutatásról szóló beszámoló, egy új könyv bemutatása, vagy egy kritikus témáról szóló, tanulmányozott beszéd mind befolyásolja, hogy a hallgató hogyan mérlegeli a téma lényegét és/vagy hogyan alkalmazza a tartalmat. A tartalom átadásának értéke a téma előzetes ismeretétől, a tájékozott részvételtől és a hallgatóságnak az előadóról alkotott értékelésétől függ.
