Tulajdon, szabadság és öntulajdon a tizenhetedik századi Angliában

Eredeti címe:

Property, Liberty, and Self-Ownership in Seventeenth-Century England

Könyv tartalma:

Az öntulajdon fogalma először az angolszász politikai gondolkodásban fogalmazódott meg az angol polgárháború kitörése és a dicsőséges forradalom közötti évtizedekben.

Ez a könyv nyomon követi az öntulajdon kialakulását és fejlődését ebben az időszakban, és John Locke híres, de széles körben félreértett gondolatának újraértelmezésében csúcsosodik ki, miszerint „minden embernek van tulajdona a saját személyében”. A gyakran a libertariánus politikai gondolkodás prizmáján keresztül szemlélve az öntulajdonjog a szabadságnak mint a más akaratától való függéstől való mentességnek a neoromán vagy köztársasági koncepciójában gyökerezik.

Amint Lorenzo Sabbadini feltárja, a XVII. századi írók úgy vélték, hogy e státusz eléréséhez nemcsak egy sajátos alkotmánytípusra, hanem a tulajdon sajátos elosztására is szükség van. Sokan a magántulajdon védelmét a szabadság konstitutív elemének tekintették, és ebben az összefüggésben alakult ki az öntulajdon szókészlete.

Mások aggodalmukat fejezték ki a vagyon túlzott koncentrációjának vagy akár magának a magántulajdon intézményének romboló hatásaival kapcsolatban. Az olyan kanonikus republikánus írók, mint John Milton és James Harrington, kevésbé ismert pamfletírók és Locke, egy olyan teoretikus, akit általában a neoromán gondolkodással ellentétesnek tartanak, a Property, Liberty, and Self-Ownership in Seventeenth-Century England című könyv merész, innovatív tanulmánya a brit történelem e korszakalkotó időszakának néhány legbefolyásosabb koncepciójáról.