Property Wrongs: The Seventy-Year Fight for Public Housing in Winnipeg
1969-ig Winnipeg városa mindössze két állami lakásépítési projektet valósított meg, annak ellenére, hogy már a század eleje óta nyilvánvaló volt, hogy a piac nem képes megfelelő lakhatást biztosítani az alacsony jövedelmű winnipegiek számára. 1919-re a lakhatás biztosítása jelentős kérdéssé vált az önkormányzati politikában, amelyet a városi tisztviselők, szakemberek, reformerek, munkásvezetők és szociáldemokrata politikusok is felkaroltak. Ez a kérdés az 1919-es általános sztrájk újbóli megvívása során a városházán is szerepet játszott. Winnipeg üzleti köre azonban hatékony ellenzőinek bizonyult a közszállásépítésnek.
Az állami lakásépítésért folytatott küzdelem egyben a demokráciáért folytatott küzdelem is volt. Az 1960-as évekig az állami lakásépítést népszavazáson kellett jóváhagyni, amelyen csak a város ingatlantulajdonosai szavazhattak. Ez a szabály megfosztotta a város választópolgárainak közel felét - és gyakorlatilag mindenkit, aki jogosult lehetett arra, hogy állami lakásokban éljen - a szavazati jogtól. Évtizedek alatt a demokrácia ezen akadálya egyre inkább elhárult. Az 1969-ben megválasztott NDP tartományi kormány a meglévő 568 lakást 11 144 állami lakással egészítette ki.
Ma ismét támadások érik a közszállásokat. Ahelyett, hogy értékes közvagyonként kezelnék őket, inkább kínos terheknek tekintik őket, amelyeket el kellene adni a közlakások magánszektornak való átadásának részeként. A közhasznú lakások védelméért és bővítéséért folytatott küzdelmet aláássa a közlakásépítésért folytatott hosszú küzdelem politikai emlékezetének szakadása és a jelenlegi politikai helyzet.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)