Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 35 olvasói szavazat alapján történt.
Being Property Once Myself: Blackness and the End of Man
Egy díjnyertes költő szerint a feketeség cezúraként működik ember és nem ember, ember és állat között.
Az Egyesült Államok történelme során a feketéket szociáljogi nem-személyként, az ember alfajaként konfigurálták. A Being Property Once Myself (Egyszer én is voltam tulajdon) az ebből a tapasztalatból fakadó irodalmi képzeletet és etikai aggályokat vizsgálja.
Minden fejezet egy-egy állatfigurát - a patkányt, a kakast, az öszvért, a kutyát és a cápát - követ nyomon olyan fekete szerzők műveiben, mint Richard Wright, Toni Morrison, Zora Neale Hurston, Jesmyn Ward és Robert Hayden. Az ültetvény, a vadon, a kártevőkkel elárasztott konyharész, az állatok és a rabszolga emberek egyidejű felértékelése és eladása - mind olyan helyszínek, amelyeket az irodalom tesz felejthetetlenné, amelyben a fekete és az állati élet feszült közelségében találjuk. Joshua Bennett amellett érvel, hogy az állatfigurákat ezekben a szövegekben a fekete társadalmiság elméletének érvényesítésére és a személyiség határairól szóló uralkodó állítások leküzdésére használják.
Bennett a fekete radikális hagyományhoz is fordul, hogy megkérdőjelezze a feketeség-ellenesség átható voltát a környezetet és az állatokat körülvevő diskurzusokban. A Being Property Once Myself (Egyszer én is voltam tulajdon) egy éleslátó irodalomkritikai munka és a dehumanizáció és az antropocén alulelméleti fogalmainak közeli olvasata.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)