Tündérek látása: A Tündérkutató Társaság elveszett archívumából, hiteles beszámolók a tündérekről a modern időkben

Olvasói vélemények

A könyv a tündérekkel és elemi lényekkel való találkozásokról szóló anekdotikus beszámolók gyűjteménye, amelyeket elsősorban egy teozófiai magazin 1900 és 1950 közötti előfizetőitől gyűjtöttek össze. Sok olvasó értékeli a történetek gazdagságát és a varázslatos írói stílust, és a tündérvilág és a folklór iránt érdeklődők számára jelentős forrásként értékeli. Egyes kritikák azonban rámutatnak sok beszámoló hasonlóságára és a változatos történetmesélés esetleges hiányára.

⬤ Tündérészlelésekről szóló, első kézből származó beszámolók és történetek gazdag gyűjteménye.
⬤ Magával ragadó és elbűvölő írói stílus, amely a folklór iránt érdeklődő olvasók körében is visszhangra talál.
⬤ Értékes forrás a tündérmitológia és antropológia hallgatói és rajongói számára.
⬤ Mélyebb megértést nyújt a tündérek kulturális jelentőségéről.
⬤ Kifejezetten ajánlott azoknak, akik kíváncsiak a „kis népekkel” való találkozásokra.

⬤ Sok beszámoló hasonlóan hangzik, ami csökkentheti az olvasási élmény általános hatását és változatosságát.
⬤ Néhány történet kevésbé hitelesnek tekinthető, különösen azok, amelyek erős hitrendszerrel rendelkező személyektől származnak.
⬤ Az anekdoták nagy száma miatt a hosszú olvasás kevésbé lehet lebilincselő.

(40 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Seeing Fairies: From the Lost Archives of the Fairy Investigation Society, Authentic Reports of Fairies in Modern Times

Könyv tartalma:

EZ NEM GYEREKKÖNYV.

Tündérélményekről szóló beszámolói, főként a huszadik századból, üzletemberektől és üzletasszonyoktól, háziasszonyoktól, újságíróktól, lelkészektől, buszsofőröktől, horgászoktól, cigányoktól, iskolai tanároktól, egyetemi tanároktól, katonáktól, művészektől, íróktól, költőktől, zenészektől, szobrászoktól, színésznőktől és sok mástól származnak, akik különböző típusú tündéreket láttak házakban, templomokban és fészerekben; kertekben, mezőkön, erdőkben, országutakon és közparkokban; lápokon, dombokon és hegyeken; sőt, még a varrógépeken, írógépeken és konyhai tűzhelyeken is.

1950-ben Marjorie T. Johnson tiszteletbeli titkára lett a Quentin C. A. Craufurd kapitány által alapított, újjáélesztett Tündérkutató Társaságnak, és számos tagtól gyűjtött beszámolókat tündérekről és angyali lényekről is.

1955-ben Alasdair Alpin MacGregor skót író és folklorista együttműködött vele, és leveleket küldött az országos sajtónak, melyekben további igaz tapasztalatokra kérte a tündéreket, és sokan kaptak is.

Ennek eredménye ez a könyv, amely itt jelenik meg először angolul. Marjorie Johnson egyetlen kérése az volt, hogy az olvasók nyitott szemmel olvassák a könyvet.

"EZ A KÖNYV azért különleges, mert példátlan számú tündérészlelést gyűjt egybe... Mintegy négyszáz észlelés található itt a világ minden tájáról. Röviden, ez a tündérélmények eddigi legnagyobb gyűjteménye... Akár odakint vannak a tündérek (a szerző erdőre, sövényre és vízesésre mutat), akár odabent (a szerző a középkorú "szemtanú" kopaszodó fejére mutat), akkor magyarázatra szorulnak. Marjorie ezeken az oldalakon megadta nekünk az eszközöket, hogy ezt megtehessük." - Simon Young bevezetőjéből.