Bub Dolliver itthon maradt. Öt évvel ezelőtt menekült el, forrófejű lázadó ifjúként, a város rémeként, aki kivívta a városlakók hideg gyűlöletét, egy megkeseredett fiúként, akit nem érdekelt, hogy látja-e még valaha Minot Harbort.
Visszatért, makacsul eltökélve, hogy kitörli a múltját a falubeliek hosszú emlékezetéből, és elérje, hogy elfogadják őt a közösség felelős, becsületes, szorgalmas tagjaként. A fogadtatása éppoly rideg volt, mint a legrosszabb félelmei - egy kivétellel. Abban a pillanatban, amikor Lou Jellison először meglátta őt, meggyulladt a hite és a hűsége, majd állandó lángra lobbant.
Családja azonban egészen másként reagált, és az alkalmas, tiszteletreméltó Joe Pettigrew mindig is természetesnek vette, hogy Lou az övé. Különben is, Minot Harbor lakói ritkán találták előnyösnek, hogy bármiben is meggondolják magukat, és ugyanolyan hajthatatlanok voltak, mint a part, amelyből a szűkös megélhetésüket biztosították.
És akkor Bub kicsinyes öccse kihasználta a visszatérését, ravaszul tudatában annak, hogy a tetteiért kit terhel majd a felelősség... Forrás: Tarnished című film noir (Republic Pictures, 1950) Harry Keller rendezésében, Dorothy Patrick és Arthur Franz főszereplésével.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)