Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv jól dokumentált és lebilincselő módon tárja fel az iráni túszválságot, annak történelmi hátterét és az amerikai külpolitika következményeit a 70-es évek végén és a 80-as évek elején. A könyvet dicsérik érthetőségéért és hozzáférhetőségéért, amely a széles közönség számára is érthetővé teszi az összetett kérdéseket. Egyes olvasók azonban kritizálják, hogy bizonyos területeken nem elég mélyreható az iráni történelemmel kapcsolatban, és hogy túlságosan az amerikai politikai történelemre összpontosít.
Előnyök:Jól dokumentált, világos és tömör írás, lebilincselő elbeszélés, informatív az amerikai külpolitikáról és annak összefüggéseiről. Általános olvasóknak és kurzusok kötelező olvasmányaként egyaránt ajánlott. Hatékonyan egyszerűsíti az összetett témákat, és érdekes holisztikus képet ad az 1970-es évekről.
Hátrányok:Kritizálták, hogy információs hibákat tartalmaz, és nem elég mélyreható az iráni kultúra és identitás megértésében. Egyes olvasók úgy érzik, hogy túlságosan az USA történelmére összpontosít, és nem nyújt elegendő tájékoztatást Iránról és a Közel-Keletről.
(12 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Taken Hostage: The Iran Hostage Crisis and America's First Encounter with Radical Islam
Könyv tartalma:
1979. november 4-én iráni fegyveresek megrohamozták az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét, és hatvanhat amerikait ejtettek fogságba. Így kezdődött az iráni túszválság, amely 444 napon át foglalkoztatta az amerikai közvéleményt, és amely Amerika első összecsapását jelentette a radikális iszlám erőivel. David Farber történész több száz, nemrégiben titkosítás alól feloldott kormányzati dokumentumot felhasználva először vizsgálja meg mélyrehatóan a túszválságot, és vizsgálja meg annak tanulságait Amerika mai terrorizmus elleni háborúja szempontjából.
A téma más történeteivel ellentétben Farber élénk és gyors tempójú elbeszélése a válság mindennapi körülményein túlmutat, és a megpróbáltatást megelőző eseményeket használja fel a válság megértéséhez. A könyv az Egyesült Államokban az 1970-es évekről úgy fest portrét, mint egy bizonytalanságtól és szorongástól sújtott nemzetben a meghiúsult elvárások korszakáról. Leleplezi az iráni sah bukására rosszul felkészült amerikai kormányt, amely képtelen volt számolni Khomeini ajatollah és harcias iszlám híveivel.
Farber beszámolója tele van friss meglátásokkal a válság központi szereplőit illetően: Khomeini mint éles eszű stratéga tűnik fel, aki céltudatosan az iszlám állam megteremtésére törekedett. Az amerikaiak diákrablói kevéssé szervezett fiataloknak tűnnek, akik csak egy szimbolikus ülősztrájkra készültek, mindössze háromnapos élelmiszerkészlettel. Az ABC újonnan beiktatott és nézettségre vágyó hírigazgatóját, Roone Arledge-et kritikus katalizátorként említik, aki a túszokat a c l bre státuszba emelte.
A könyvben végig kísérteties párhuzamokat találunk a jelenlegi terrorválsággal. Farber bemutatja, hogy a politikusok akkor is, mint most, nem fogták fel az iszlám fundamentalisták által az Egyesült Államokkal szemben táplált düh mélységét, és az amerikaiak a terrorista csoportok fenyegetéseit hatástalan őrültek keresztes hadjáratának tekintették.
A Túszul ejtették időszerű és leleplező története Amerika első kapcsolatának a terrorizmussal és az iszlám fundamentalizmussal, amely ijesztő módon emlékeztet arra, hogy a múlt csak prológus.
-- "Publishers Weekly".
