Értékelés:
Anna Alexander könyve új nézőpontot kínál a mexikói történelemhez, különös tekintettel a mexikóvárosi tűzvédelem társadalmi és politikai vonatkozásaira. A szerző hatékonyan használja fel az elsődleges forrásokat, bemutatva a technológiai fejlődés következményeit. Dolgozatában megkérdőjelezi a latin-amerikai történetírás hagyományos narratíváit, kiemelve a helyi vállalkozások jelentőségét az exportalapú gazdaságokkal szemben.
Előnyök:⬤ Világos érvelés meggyőző elemzéssel
⬤ az elsődleges források lenyűgöző felhasználása
⬤ bemutatja a technológiai fejlődés váratlan társadalmi következményeit
⬤ elmozdítja a latin-amerikai történelem hagyományos nézeteit
⬤ lebilincselően és közérthetően megírva.
A könyv túlságosan speciális lehet azok számára, akik nem ismerik a konkrét történelmi kontextust vagy a mexikói kultúrát; nem biztos, hogy tetszeni fog azoknak az olvasóknak, akik általánosabb áttekintést keresnek a mexikói történelemről.
(2 olvasói vélemény alapján)
City on Fire: Technology, Social Change, and the Hazards of Progress in Mexico City, 1860-1910
A tizenkilencedik század közepére a Mexikóváros modernizálására és iparosítására irányuló erőfeszítéseknek az volt a nem szándékolt következménye, hogy exponenciálisan megnövekedett a tűzveszély, miközben a félelem kultúrája is kialakult.
Anna Rose Alexander számos levéltári forrás segítségével azt állítja, hogy a tűz a társadalmi változások katalizátorává vált, mivel a lakosok mozgósították magukat, hogy szembenézzenek a problémával. A mérnöki és orvosi fejlődés hamarosan elősegítette a tűzzel kapcsolatos szakértelem különálló területeinek kialakulását, míg fordítva, a tűzzel foglalkozó iparágak felemelkedése lehetővé tette a vállalkozók számára, hogy tőkét kovácsoljanak a válságból.
A City on Fire bemutatja, hogy mind a tűzveszéllyel kapcsolatos köz-, mind a magánszféra elkötelezettsége rávilágít azokra az egyenlőtlenségekre, amelyek a huszadik századforduló mexikói társadalmát jellemezték.