Tüzérségi felderítő: A történet egy előretolt megfigyelő az amerikai tábori tüzérségnél az I. világháborúban

Olvasói vélemények

A könyv egy történelmi fikció keveréke, amely a szerző nagyapjának az első világháborúban szerzett élményein alapul. Míg egyes olvasók értékelték a háború alatti nem harci szerepek egyedi nézőpontját, sokan kritizálták a szerző írói stílusát és a történelmi tények bemutatásának pontatlanságát.

⬤ Érdekes téma, amely az első világháború kevésbé ismert perspektíváira összpontosít.
⬤ Magával ragadó írásmód, amely életre kelti a témát.
⬤ Gyors olvasmány, jó fotókkal.
⬤ Néhány informatív leírás a csatákról és a tüzérségi szolgálatok előtt álló feladatokról.

⬤ Sok nyelvtani, helyesírási és interpunkciós hiba rontja az olvasás élményét.
⬤ Hiányzik a történelmi tények és a kitalált beszámolók közötti különbségtétel egyértelműsége.
⬤ A szerző harci tapasztalatának hiánya az események stilizált és kissé irreális ábrázolásához vezet.
⬤ Az idézett párbeszédek nem megfelelő hivatkozásai és a lábjegyzetek hiánya aggályokat vet fel a történelmi pontossággal kapcsolatban.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Artillery Scout: The Story of a Forward Observer with the U.S. Field Artillery in World War I

Könyv tartalma:

Döntős - Army Historical Foundation's Distinguished Writing Award.

Az I. világháború amerikai katonáit gyakran nevezik az "elveszett nemzedéknek".

Ebben a könyvben azonban bensőséges betekintést nyerhetünk az élményeikbe, miután Európa "Nagy Háborújának" középpontjába kerültek, és az Egyesült Államok történelmének néhány legkimerítőbb csatáját vészelték át.

Len Fairfield (a szerző nagyapja) az amerikai hadsereg tüzérségi felderítője, vagyis előretolt megfigyelője volt, és első kézből szemtanúja volt a háború vérengzéseinek, ahogyan elviselte annak számtalan megpróbáltatását, amelyekről itt szemléletes részletességgel olvashatunk. Története végigvezeti az olvasót a kemény chicagói élettől a sorozáson, a szigorú kiképzésen keresztül Amerikában és Franciaországban, és végül a franciaországi amerikai erőfeszítések szinonimájává vált csatákig - St. Mihiel és az Argonne-i erdő, amely utóbbi 26 000 amerikai életet követelt, többet, mint bármely más amerikai csata.

Fairfield a 91. ("Vadnyugati") hadosztály tüzérségével a frontvonalban volt, a golyók, robbanóanyagok és gázok által okozott vérengzés tengerében, ahol időnként ellenséges repülőgépek is felcsaptak, hogy a káoszhoz még bombázást is hozzáadjanak. Egész egységeket tizedeltek meg, mielőtt egy yardot is nyertek volna, majd a Doughboys halottakkal teli német lövészárkokat találtak, jelezve, hogy az ellenség is ugyanúgy szenvedett.

Az AEF egy ritka közelharci poklot élt át, amíg meg nem érezték, hogy a németek végre engednek, bár a fegyverszünet percéig foggal-körömmel harcoltak. Ez az akciódús mű egyenesen Amerika I. világháborúban vívott költséges harcainak középpontjába vezeti az olvasót, és ismét emlékeztet bennünket arra, hogy a nagyhatalmi státuszt gyakran vérrel kell kiérdemelni a csatatereken.