Értékelés:

A Welcome to Wherever We Are Deborah Cohan erőteljes memoárja, amely az idősödő, érzelmileg bántalmazó szülő gondozásának összetettségét tárja fel, miközben a szeretet, a veszteség és a megbocsátás témáit járja körül. A könyv ötvözi a személyes történetmesélést a szociológiai meglátásokkal, így egyszerre teszi átélhetővé és elgondolkodtatóvá mindazok számára, akik nehéz családi dinamikával küzdenek.
Előnyök:A memoár gyönyörűen megírt, magával ragadó és átélhető, gazdag történetmeséléssel, amelyben keveredik a humor és az őszinteség. Az olvasók értékelik Cohan tapasztalatainak nyers érzelmeit és mélységét, valamint az olyan nehéz témák őszinte feltárását, mint a családon belüli erőszak és a gondozás. Számos kritika kiemeli a hozzáférhetőséget, a jól felépített fejezeteket és az érzelmi kapcsolatot, amelyet az olvasókkal kialakít.
Hátrányok:Néhány olvasó úgy találta, hogy az elbeszélés nem összefüggő vagy nehezen követhető, és úgy jellemezték, hogy a tudatfolyamra hasonlít. Néhány kritikus úgy fogalmazott, hogy a könyv nyers és érzelmi tartalma miatt nehezen emészthető, különösen azok számára, akik hasonló családi dinamikával küzdenek.
(41 olvasói vélemény alapján)
Welcome to Wherever We Are: A Memoir of Family, Caregiving, and Redemption
Hogyan gondoskodj egy beteg és idős szülő gondozásáról, akit egész életében bántalmaztak és ellenőriztek, miközben az intenzív szeretet és imádat kifejezései összefonódtak? Hogyan egyezteted össze az ebből fakadó ambivalenciát, félelmet és haragot?
A Welcome to Wherever We Are egy meditáció arról, hogy mihez ragaszkodunk, mit engedünk el, hogyan emlékezünk másokra, és végül hogyan emlékeznek ránk. Deborah Cohan megosztja az apja gondozásának történetét, egy olyan emberét, aki egyszerre volt hangos, gyengéd, szerető és kegyetlen, és akinek zseniális reklámszakemberi karrierje során olyan szlogeneket talált ki, mint a „Hé, mit szólnál egy jó kis hawaii puncshoz?”. „ A bántalmazó kapcsolatokra jellemző érzelmi szélsőségekkel birkózva Cohan megmutatja, hogyan navigálta az életet egy olyan férfival, aki egyszerre volt nagylelkű és gyengéd, aki kislánykorában csokoládécsókkal teli kabátzsebeket varázsolt neki, ugyanakkor hajlamos volt olyan égető, gonosz megjegyzésekre is, mint például: „Megkönnyítenéd az életemet, ha öngyilkos lennél”.
Ebben a lebilincselő memoárban Cohan elmeséli egyedülálló személyes történetét, miközben szociológusként és családon belüli erőszak tanácsadójaként szaktudását is beleszövi, hogy a házassággal, erőszakkal, válással, egyetlen gyermekkel, intimitással és veszteséggel kapcsolatos szélesebb körű kérdésekkel foglalkozzon. Az Üdvözöljük, ahol vagyunk című könyv egy olyan történet, amellyel a legtöbben azonosulni tudunk, hiszen a bonyolult családi dinamika hátterében a múlt és a jövő döntéseivel számolunk, és amely arról szól, hogy a gyász és a gyógyulás révén hogyan tudnánk jobban élni a saját életünket a kiszámíthatatlan változások közepette.