Új alkut a világnak: Amerika emberi jogi víziója

Olvasói vélemények

Elizabeth Borgwardt „A New Deal for the World” című írása Franklin D. Roosevelt New Deal-politikája és a második világháború utáni globális rend kialakítása közötti kapcsolatot vizsgálja, kiemelve az Atlanti Charta és az emberi jogi mozgalom kialakulásának jelentőségét. A könyv alapos elemzéséről és gazdag dokumentációjáról ismert, erős érveket sorakoztat fel az USA és Nagy-Britannia szövetségéből eredő, igazságosabb és békésebb világról szóló elképzelésről.

A könyvet dicsérik éles elemzéséért, kecses írásmódjáért és kiterjedt kutatásaiért, részletesen bemutatva, hogy Roosevelt New Dealje hogyan alakította a második világháborút követő nemzetközi politikát és intézményeket. A könyvet az amerikai külpolitika és az emberi jogok történetének megértéséhez nélkülözhetetlennek ismerik el, kiemelve az Atlanti Charta eszméit és maradandó jelentőségét. Az elbeszélés magával ragadó, és összekapcsolja a különböző területeket, gazdag kontextust biztosítva a tárgyalt történelmi fejleményeknek.

Egyes olvasók számára kihívást jelenthet a különböző témák összetettsége olyan tudományágak háttérismerete nélkül, mint a politikaelmélet, a közgazdaságtan és a szociológia. Emellett, bár alaposan részletezi Roosevelt nézőpontját, úgy érezhetik, hogy túlságosan az amerikai nézőpontra összpontosít, ami esetleg korlátozza a szélesebb nemzetközi kontextust.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A New Deal for the World: America's Vision for Human Rights

Könyv tartalma:

Elizabeth Borgwardt nagyszabású és részletgazdag művében leírja, hogy a második világháborús amerikai tervezők egy csoportja hogyan vezette be azokat az eszméket és intézményeket, amelyek a modern nemzetközi emberi jogi rendszer alapját képezik.

Borgwardt a kulcsot az 1941-es Atlanti Chartában és annak "háborús és békecélokra" vonatkozó angol-amerikai elképzelésében találja meg. Az Atlanti Charta ideológiája - amelyet az amerikai tervezők a biztonságról szóló New Deal hazai elképzeléseként hirdettek meg - azáltal, hogy megpróbálta globalizálni azt, amit az Egyesült Államok tervezői a biztonságról szóló hazai elképzelésekként hirdettek meg, újradefiniálta az emberi jogokat és Amerika világról alkotott elképzelését.

Három nemzetközi tárgyalássorozat hívta életre az Atlanti Charta tervezetét - Bretton Woods, az Egyesült Nemzetek Szervezete és a nürnbergi perek. Ezek az új intézmények mechanizmusokat hoztak létre a nemzetközi gazdaság stabilizálására, a kollektív biztonság előmozdítására és a nemzetközi igazságszolgáltatással kapcsolatos új gondolkodásmód megvalósítására. Ezeknek az intézményeknek a kialakítása az amerikai nemzeti érdekek konkrét megfogalmazását szolgálta, miközben hangsúlyozták a szövetségesekkel való együttműködés fontosságát a közös célok elérése érdekében. Ezen alapokmányok amerikai tervezői megpróbálták újrafogalmazni a biztonság fogalmát a nemzetközi szférában. Ezek az intézmények és a körülöttük folyó viták különböző mértékben megteremtették a ma ismert világ alapjait.

Az amerikai külpolitikát - és az amerikaiak önmagukról alkotott képét - átalakító eszmék, személyek és intézmények kölcsönhatásának elemzésével Borgwardt megvilágítja a modern emberi jogok, a kereskedelem és a globális gazdaság, a kollektív biztonság és a nemzetközi jog tágabb történetét. Ez a könyv az amerikai szerepnek a világban betöltött szerepéről alkotott elveszett víziót ragadja meg.