Újszerűség és művészi kivitelezés Blasco Ibez La tierra de todos című filmjében (1922)

Eredeti címe:

Novelty and Artistry in Blasco Ibez's Cinematic La tierra de todos (1922)

Könyv tartalma:

A La tierra de todos (1922) című regényében Blasco Ibez új utakon jár a témák és motívumok, a szereplők, az elbeszéléstechnika és a szerkezet tekintetében, méghozzá igen gyakran olyan módon, amely arra utal, hogy új regénytípust, a "novela cinematogrficát" hozta létre, Hollywoodot szem előtt tartva. De annak ellenére, hogy a film jelentős hatást gyakorolt regényére, amely például panorámaképeket, követéses felvételeket és szimultán jeleneteket tartalmaz, Blasco még nem volt hajlandó lemondani az olyan filmellenes elemekről, mint a flashbackek vagy a részletes leírások.

Ebben a regényben Blasco számos elbeszélői stratégiát alkalmaz, a legobjektívebb panorámaképektől a legszubjektívebb részekig, amelyekben a szerző tolakodó véleménye és időnként sértő kritikája jelenik meg, különösen a párizsi társadalomról az I-IV. fejezetben, ahol a képmutatás és a hűtlenség uralkodik, és a XIX-XX. fejezetben, ahol a prostitúciót mutatja be.

Az elbeszélésnek két központi témája van: a gát- és csatornaépítő csapat fő tagjai közötti versengés a végzet asszonya, Elena Torrebianca figyelméért, amely a francia Roger de Canterac és az olasz Enrico Pirovani, a projekt két vezető tagja közötti halálos párbajban végződik, valamint az amerikai mérnök, Ricardo Watson, Celinda Rojas és Elena rivalizálása, amely az előbbi elrablásához, majd a későbbi mentéshez vezet, amelynek élén maga Watson áll.

Blasco szerkezetre való odafigyelését legjobban az mutatja, hogy a későbbi fejezetekben újra előkerülő motívumokat és elbeszélésszálakat, amelyek már korán megjelentek, gyakran lezárja őket, aminek köszönhetően a regény a befejezettség érzetét vetíti előre.

Bár a La tierra de todos nem tartozik Blasco Ibez remekművei közé, nagyobb kritikai figyelmet érdemel, mivel írói fejlődését mutatja, hiszen a film iránti szenvedélyét összekapcsolja azzal a művészeti ággal, amelyről világszerte híressé vált, a regénnyel.