Umami

Olvasói vélemények

A könyv vegyes kritikákat kapott, sokan dicsérték a mélységét, a karakterfejlődést és a veszteséggel, a kultúrával és az emberi kapcsolatokkal kapcsolatos témák bonyolult feltárását. Ugyanakkor kritika is érte a zavaros elbeszélői stílusa, a megoldás hiánya és a céltalannak vélt céltalanság miatt, ami néhány olvasót csalódottá tett.

⬤ Jól kidolgozott, finom és mély írás
⬤ gazdag karakterfejlődés
⬤ olyan összetett témák feltárása, mint a gyász és a kulturális identitás
⬤ magával ragadó történetmesélés
⬤ szép és költői próza
⬤ erős helyismeretet idéz, különösen a mexikói kultúrához kapcsolódóan.

⬤ Zavaros elbeszélői stílus, amit néha nehéz követni
⬤ hirtelen és nem kielégítő befejezés
⬤ néhány karaktert tartalmatlannak érezhetünk
⬤ a súlyos szimbolizmus és a nézőpontok váltakozása elidegeníthet néhány olvasót
⬤ egyenetlen tempó, a részek elvesztik a lendületet.

(20 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Öt rendkívüli lakásban öt rendkívüli család él. A nyelv alakjára tervezett lakások mindegyike egy-egy íz - édes, sós, savanyú, keserű és umami - nevét viseli. És a lakók sem kevésbé különcök. Az Umamiban lakik Alf nyugdíjas ételantropológus, a háziúr és az épület megalkotója. A Keserűben lakik a mániás depressziós Marina, aki nem eszik és nem is fest, hanem szavakkal kitalálja a színeket; a Savanyúban lakik a friss szülő (és New Age-es) Daniel és Daniela házaspár; a Sósban pedig Perez-Walkerék laknak lányukkal, Anával, azaz Agatha Christie-vel, egy koraérett tizenkét éves gyerekkel, aki detektívregényekbe temetkezve tölti napjait, hogy elfelejtse kishúga feldolgozatlan halálát.

Alf szintén egy szerettének halálával küzd. A nemrég elhunyt feleségének írt leveleket gépel, abban a reményben, hogy az valahogyan válaszol, és Alf és Ana együtt támaszkodnak és támogatják egymást - egészen addig, amíg életük azzal nem fenyeget, hogy kicsúszik a kezükből az irányítás. A sötét komikumú és szédítően ötletes Umami egy figyelemre méltó és szívszorító regény, amely éppoly magával ragadó, mint amilyen szeszélyesen pusztító.

Laia Jufresa munkái a McSweeney's, a Pen Atlas és a Words Without Borders folyóiratokban jelentek meg. 2015-ben a British Council meghívására ő volt az első nemzetközi írórezidencia a walesi Hay Fesztiválon, és ugyanebben az évben az M xico20 projekt keretében Mexikó legkiemelkedőbb fiatal írói közé választották. Az Umami az első regénye. Kölnben, Németországban él.

Sophie Hughes irodalmi fordító és szerkesztő, Mexikóvárosban él. Fordításai az Asymptote, a PEN Atlas és a White Review folyóiratokban jelentek meg, kritikái pedig a Times Literary Supplementben és a Literary Reviewban.