Utak a modern költségvetési állam felé: Anglia, Japán és Kína

Olvasói vélemények

A könyv a hagyományos adóállamokról a modern adóállamokra való áttérést tárgyalja, hangsúlyozva a központosított adóbeszedés fontosságát és szerepét a hatékony kormányzati finanszírozás és a hosszú távú pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés lehetővé tételében. A szerző ezt az átmenetet Anglia, Japán és Kína történelmi esettanulmányain keresztül szemlélteti, ahol a költségvetési nehézségek innovatív közpénzügyi megközelítésekhez vezettek, és végül létrehozták a modern fiskális államot.

A fiskális innováció alapos elemzése, átfogó történelmi esettanulmányok, kiemeli a központosított adóbeszedés fontosságát a hatékony államháztartás szempontjából, jól szervezett és hatékonyan bemutatott tartalom.

Az alkalmi olvasók számára sűrű lehet, elsősorban a tudományos meglátásokra összpontosít, ami korlátozhatja az általános hozzáférhetőséget.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Paths Toward the Modern Fiscal State: England, Japan, and China

Könyv tartalma:

A modern államháztartás kialakulása forradalmasította a politikai gazdaságtant. Ahogy a kormányok megtanulták, hogy az adóbevételeket a piac hosszú távú pénzügyi erőforrásaiba fektessék, jelentősen megnövelték közigazgatási hatalmukat, és képessé váltak arra, hogy a gazdaságuk irányítására fiskális, monetáris és pénzügyi politikát alkalmazzanak.

De miért alakult ki a modern költségvetési állam egyes helyeken, máshol pedig miért nem? Wenkai He ezt a kérdést megközelítve három különböző nemzet - Anglia, Japán és Kína - útját hasonlítja össze, hogy kiderítse, egyes kormányok miért fejlesztették ki a modern államháztartás eszközeit és intézményeit, míg mások hasonló körülmények között miért nem tették ezt meg. Az intézményi fejlődés három kulcsfontosságú időszakára összpontosítva - az angol polgárháborúk, a Meidzsi-restauráció és a Taiping-lázadás utáni évtizedekre - bemutatja, hogy az egyes események hogyan váltották ki az államháztartás meglévő intézményeinek összeomlását. A sürgős bevételi igényekkel szembesülve minden kormány új utakat keresett a hiány pótlására.

Ezek a kísérletek változatos formákat öltöttek, az új adóztatási módszerektől kezdve az új hitelkonstrukciókig. Míg azonban Anglia és Japán a sikereikből és kudarcaikból megtanulták, hogyan kell alkalmazni a modern államháztartás eszközeit, és felkészültek arra, hogy világhatalommá váljanak, Kína nem.

A szerző összehasonlító történelmi elemzése az egyes államokkal szembenéző hitelválság jellegét különíti el, mint a sajátos pályát meghatározó döntő tényezőt. Ez az éleslátó és meggyőző magyarázat Kína kudarcára történelmének egy kritikus pillanatában, rávilágít a modern világ egyik legfontosabb, de legkevésbé értett átalakulására.