Értékelés:
A kritikák kiemelik Harry Kessler naplóit, mint az 1880 és 1918 közötti európai művészet és politika figyelemre méltó és felbecsülhetetlen értékű beszámolóját. Kiemelik a jelentős kulturális személyiségekkel való kapcsolatait és a történelmi eseményekhez fűzött éleslátó kommentárjait. Bár sok kritikus dicséri a szöveg mélységét és minőségét, néhányan megemlítik, hogy nehéz olvasmány lehet.
Előnyök:⬤ Lenyűgöző betekintést nyújt az első világháború előtti és alatti Európa művészetébe és kulturális életébe.
⬤ Kessler kiemelkedő személyiségekkel való kapcsolatai mélyebbé teszik a történelmi elbeszélést.
⬤ A naplójegyzeteket a korszak megértéséhez nélkülözhetetlen elsődleges forrásanyagnak tekintik.
⬤ Gyönyörűen, magas színvonalú megjelenítéssel kiadott kötet.
⬤ Magával ragadó és elgondolkodtató tartalom, amely megragadja a kor szellemét.
⬤ Néhány olvasó nehéznek vagy kihívást jelentő olvasmánynak találja a könyvet.
⬤ Néhány kritika szerint a könyv nem olyan lebilincselő, mint Kessler más művei, például az „In the Twenties”.
(27 olvasói vélemény alapján)
Journey to the Abyss: The Diaries of Count Harry Kessler 1880-1918
Harry Kessler gróf - mecénás, múzeumigazgató, kiadó, kultúrkritikus, katona, titkosügynök és diplomata - lenyűgöző, eddig még soha nem publikált korai naplói átfogó képet nyújtanak a Belle poque Európa művészetéről és politikájáról, egy olyan csillogó világról, amelyet a Nagy Háború visszavonhatatlanul meg akart változtatni. Kessler elmerülése Párizs, London és Berlin új művészetében és irodalmában a naplók első részében bontakozik ki. Ez a kifinomult világ átadja helyét az I. világháború keleti és nyugati frontjain zajló borzalmas harcok, a német politikai és katonai elitnek a háború előrehaladásáról folytatott izgalmas magánbeszélgetései, valamint Kessler beszámolója a Svájcban titkos küldetést teljesítő diplomataként betöltött szerepéről.
A mélyen modern és gyakran előrelátó Kessler művelt kulturális impresszárió és katalizátor volt, aki a Pan című avantgárd folyóirat társalapítójaként találkozott és írt cikkeket a kor számos vezető művészéről és írójáról. 1903-ban a weimari Nagyhercegi Művészeti és Kézműves Múzeum igazgatója lett, és elhatározta, hogy barátjával, Henry van de Velde építészmérnökkel együtt, akinek tervezőiskolájából végül a Bauhaus lett, az esztétikai modernizmus központjává teszi. Amikor 1906-ban egy nyilvános botrány miatt lemondásra kényszerült, Kessler más projektek felé fordult, többek között Hugo von Hofmannsthal osztrák íróval és Richard Strauss német zeneszerzővel együttműködve dolgozott a Der Rosenkavalier című operán és a József legendája című baletten, amelyet 1914-ben a Ballets Russes Londonban és Párizsban is bemutatott. 1913-ban Weimarban megalapította a Cranach-Presse-t, a huszadik század egyik legjelentősebb magánnyomdáját.
A naplókban briliáns, élesen megrajzolt és gyakran humorban gazdag leírások olvashatók a kor leghíresebb embereivel való találkozásairól, beszélgetéseiről és kreatív együttműködéséről: Otto von Bismarck, Paul von Hindenburg, Hugo von Hofmannsthal, Richard Strauss, Igor Stravinsky, Sergei Diaghilev, Vaslav Nijinsky, Isadora Duncan, Ruth St. Denis, Sarah Bernhardt, Friedrich Nietzsche, Rainer Marie Rilke, Paul Verlaine, Gordon Craig, George Bernard Shaw, Harley Granville-Barker, Max Klinger, Arnold B cklin, Max Beckmann, Aristide Maillol, Auguste Rodin, Edgar Degas, Duard Vuillard, Claude Monet, Edvard Munch, Ida Rubinstein, Gabriele D'Annunzio, Pierre Bonnard, Walther Rathenau és mások.
Kessler naplói figyelemre méltóan éleslátóak, megrendítőek és filmszerűek, felbecsülhetetlen értékű feljegyzései a modern nyugati történelem egyik legváltozatosabb és legjelentősebb pillanatának.
