Útmutató az Egyesült Államok katolikus testvérközösségeihez, ötödik kiadás

Olvasói vélemények

A könyv nosztalgikus és átfogó kalauzként szolgál az Egyesült Államok katolikus testvérközösségeihez, megragadva a II. vatikáni zsinat változásai előtti vallási közösségek lényegét. Bár nagyra értékelik történelmi értéke és a különböző rendek részletes leírása miatt, az olvasók gyakran megjegyzik, hogy az információ elavult, és a modern vallási élet szempontjából korlátozottan releváns.

⬤ Részletes és lenyűgöző betekintést nyújt a katolikus testvérközösségek történetébe, szokásaiba és karizmáiba
⬤ nosztalgiát ébreszt a hagyományos szokásokat ismerőkben
⬤ értékes forrásként szolgál a jelmeztervezés és a történelmi érdeklődés szempontjából
⬤ a II. vatikáni zsinat előtti közösségek jelentős dokumentációjaként elismert.

⬤ A tartalom nagyrészt elavult, mivel számos rend már nem létezik, vagy jelentősen megváltozott az eredeti megjelenés óta
⬤ nem alkalmas azok számára, akik aktuális hivatásbeli útmutatást keresnek
⬤ jelentős frissítést igényel a mai aktualitás érdekében
⬤ néhány olvasó szakosodottnak és nehezen fellelhetőnek találta.

(9 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Guide to the Catholic Sisterhoods in the United States, Fifth Edition

Könyv tartalma:

Az 1963. június 10-én írt előszóból.

AZ Útmutató az Egyesült Államokban működő katolikus testvériskolákhoz hármas célt szolgál. Elsődleges célja, hogy a vallásos életbe való belépés iránt érdeklődő fiatal nők kezébe helyezzen egy kézikönyvet, amely röviden ismerteti az Egyesült Államok háromszázötvenkét női kongregációjának történetét, életmódját, a végzett munka vagy munkák jellegét, a lelki életet, a képzési programot, a felvétel általános feltételeit, valamint a szokások leírását fényképekkel. Ez az információ nagy értéknek bizonyulhat a lányok számára annak a közösségnek a kiválasztásában, amelynek szabályai és apostoli tevékenysége a leginkább megfelel tehetségüknek, vágyaiknak és adottságaiknak.

Másodlagos cél az, hogy egy kompakt információs könyvtárat nyújtson papok, nővérek, szülők, tanárok és mások számára, akik a fiatal nők hivatásbeli vezetésével foglalkoznak.

A kötet a nagyközönség számára is referenciaként szolgál. Több mint hatszáz, az Egyesült Államokban működő alapítványokkal rendelkező testvérközösség szerepel benne. Ugyancsak szerepelnek benne képek az egyes kongregációk hitvalló tagjairól, jellegzetes szokásaikban. Ennek nemcsak azt kell szolgálnia, hogy a nagyközönség jobban megismerje az egyes közösségeket, hanem azt is, hogy jobban megértsék a vallásos élet eszményeit, és jobban megbecsüljék azt a nemes munkát, amelyet a nővérek végeznek, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon.

Az Útmutatónak jól meghatározott korlátai vannak. Nem célja, hogy teljes történelmi vagy statisztikai beszámolót adjon az Egyesült Államokban működő alapítványi női közösségekről.

Ráadásul, hogy egy ilyen kiterjedt vállalkozás egy kézikönyv keretein belül maradjon, néhány kivételtől eltekintve minden egyes közösség egyetlen oldalt kapott.

Minden esetben egy adott nővérek közössége iránt érdeklődő fiatal nőnek megadjuk azt a címet, ahová részletesebb információért fordulhat.

Ebben a kiadásban a nővérek közösségeit általános apostoli munkájuk szerint rendeztük el, azaz szemlélődő, hazai, külföldi és otthoni missziók, ápolói, lelkigyakorlatos és szociális munka, tanítás, valamint írás és kiadványok. Ez az elrendezés hasznosnak bizonyul az olvasó számára. Azzal, hogy a kongregációkat fő apostoli tevékenységük szerint rendezik el, remélhetőleg az Útmutató határozott segítség lesz a nővérekhez való hivatások előmozdításában. Nemcsak azoknak a lányoknak lesz hasznos, akik érdeklődnek egy adott apostoli tevékenység iránt, hanem különösen azoknak, akik nincsenek tisztában a vallásos élet számos munkájával.

E kiadás másik jellegzetessége, hogy városok és államok szerinti bontásban tartalmazza a közösségek címeit. Mivel sok lányt érdekel, hogy olyan kongregációba lépjen be, amely közel van a lakóhelyéhez, egy külön indexet adtunk hozzá, amely minden főház helyét felsorolja betűrendben, város és állam szerint rendezve.

Hogy az olvasónak további segítséget nyújtson a könyvben használt különböző nevek és a vallásos életre vonatkozó elnevezések értelmezésében, a könyvhöz egy külön szószedet is tartozik.

Különös figyelmet fordítottak a vallásos életre jelentkezőkre, akik túlkorosak és kiskorúak. A legtöbb kongregáció nem fogadja be a harminc évnél idősebb lányokat. Egyes vallási közösségek késői hivatásúakat fogadnak, ha azok kellő intelligenciával rendelkeznek, és rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek jó hittanosnővé teszik őket. Azokat a közösségeket, amelyek harminc évesnél idősebb jelölteket fogadnak, a KIVÁLÓZÁSOK című fejezetben tüntettük fel.

Bár a közösségek nagyobb része vonakodik nem érettségizett lányokat fogadni, van néhány, amelyik tizenéves lányokat fogad, akik még nem végezték el a középiskolát, mint a vallásos életre jelentkezőket. Az ilyen vallási csoportok úgynevezett aspiranciákat tartanak. Ezek a közösség által felügyelt középiskolák, ahol a lányok.