Értékelés:
Az „Üzletmenet-folytonosság: Hiles „Best Practices” című könyve az üzletmenet-folytonosság alapozó szövege, amely egyaránt szól a szakembereknek és az érdeklődő nem szakembereknek. A könyvet dicsérik a téma átfogó, gyakorlati eszközökkel és forrásokkal történő feldolgozása miatt, de kritizálják a tapasztalt szakemberek számára nem megfelelő alapvető tartalom, valamint a helyesírási és nyelvtani hibák miatt.
Előnyök:Az üzletmenet-folytonossági témák átfogó lefedése, könnyen követhető gyakorlati útitervekkel, hasznos ellenőrző listákkal és táblázatokkal a tervek kidolgozásához, szakemberek és nem szakemberek számára egyaránt alkalmas, a főbb iparági szervezetek által támogatott, használt könyvként nagy értékű.
Hátrányok:A tartalom a tapasztalt olvasók számára túlságosan alapszintű lehet, számos helyesírási és nyelvtani hiba, magasabb ár egy viszonylag vékony könyvért.
(7 olvasói vélemény alapján)
Business Continuity: Best Practices - World-Class Business Continuity Managemen
Ez a könyv útmutató a világszínvonalú üzletmenet-folytonossági menedzsment megvalósításához egy vállalaton belül. Az üzletmenet-folytonossági menedzsment területén kezdők lépésről-lépésre történő útmutatóként használhatják, vagy a tapasztaltabb szakemberek is belelapozhatnak, ha ötleteket és frissítéseket keresnek bizonyos témákban. Nincs abszolút "helyes út" az üzletmenet-folytonossági menedzsment végrehajtására - bár rengeteg rossz út is létezik. Az üzletmenet-folytonosság nem rakétatudomány: ez alkalmazott józan ész. Igen, a tapasztalat segít, de ez nem misztikus művészet. Ez a könyv átláthatóvá teszi a folyamatokat, és mindent megad az olvasónak, ami a munka elvégzéséhez szükséges. Az útmutatóban számos példát találunk: ezek mind valós esetekből és valós szervezetekből származnak, és erősen pragmatikusak. A leírt módszerek kidolgozásába több mint tizenöt évnyi, kis és nagy, állami és magánkörnyezetekben szerzett üzletmenet-folytonossági tapasztalat került bele. Az üzletmenet-folytonosság irányításának saját "helyes módja" azt jelenti, hogy a bemutatott esetekből és példákból válogatunk, illesztünk és testre szabunk, és ezeket kombináljuk a szervezeten belül meglévő legjobb gyakorlatokkal. KIVONAT AZ ELŐSZÓBÓL Melvyn Musson, FBCI, CBCP, CISSP Nagy örömmel fogadtam a felkérést, hogy írjak előszót ehhez a nagyon szükséges könyvhöz.
Számos könyv született, amely a veszélyelhárítás, a vészhelyzetekre való reagálás, a katasztrófa utáni helyreállítás és az üzletmenet-folytonosság különböző aspektusait tárgyalja, de nincs olyan, amely a BCI és a DRII szakmai gyakorlatok egyes szekcióinak égisze alatt az összes területet egybefogná. Miért érdekel ez engem? Egy levélből idézek, amelyet 1991-ben írtam a Nemzeti Tűzvédelmi Szövetségnek (NFPA), amikor a katasztrófavédelmi szabvány kidolgozására létrehozott műszaki bizottság létrehozását fontolgatták: "A katasztrófavédelem, vagy ahogy mi inkább nevezzük, az üzletmenet folytatásának tervezése természetes folyamat a veszély/veszteségellenőrzéstől a vészhelyzeti reagáláson keresztül a helyreállítási folyamatig. "A legjobb veszély-/kárelhárítási programok sem tudják megakadályozni a vészhelyzetek vagy katasztrófahelyzetek bekövetkezését. A legtöbb vállalat által kidolgozott vagy esetleg törvény által előírt vészhelyzeti reagálási eljárások olyan szempontokkal foglalkoznak, mint a kezdeti tűzoltás, evakuálás, életvédelem stb. - amit a helyzet stabilizálásának is nevezhetnénk. Ezek a vészhelyzet első óráira vonatkoznak. Nem foglalkoznak a hosszú távú helyreállítással, amely több hónapot is igénybe vehet. "Katasztrófavédelem", vagy más hasonló nevű program szükséges ahhoz, hogy a vállalat olyan eljárásokat vezessen be, amelyekkel a lehető leghamarabb vissza lehet térni a normális működéshez. Ez a szabvány most NFPA 1600: Standard on Disaster/Emergency Management and Business Continuity Programs (Katasztrófa-/vészhelyzet-kezelési és üzletmenet-folytonossági programok szabványa) néven érhető el.
A szabványon belül a BCI/DRII szakmai gyakorlatok részletesen szerepelnek, bár a szabvány különböző szakaszainak részeként, és nem különálló, specifikus szakaszként. Az NFPA 1600 mellett más szabványok és útmutatók, mint például a brit BS7779 és a nemrégiben megjelent ausztrál kockázatkezelési szabvány is tartalmazzák a szakmai gyakorlatokat, vagy konkrét hivatkozással, vagy a gyakorlatokra vonatkozó megfogalmazással. A Turnbull-jelentés megjelenése új megfontolást és igényt vezet be, amelyet a szakmai gyakorlatok támogathatnak. Ez még fontosabbá teszi egy olyan referenciaanyag meglétét, amely egyértelműen részletezi, hogy mit kell figyelembe venni mind a tíz témakörben, megfelelő példákkal és részletekkel együtt, nemcsak az előnyökről, hanem az egyes témakörökkel kapcsolatban várható problémákról is. Andrew Hilesnek ez a könyv elkészítése során sikerült. Ráadásul, mivel Andrew rendszeres frissítéseket kíván kiadni, ez a könyv élő dokumentummá válik, amely mind a Szakmai Gyakorlatokban bekövetkezett változásokkal, mind az iparágon belüli fejleményekkel foglalkozik majd.
