Choices Under Duress of the Holocaust: Benjamin Murmelstein and the Fate of Viennese Jewry, Volume I: Vienna
1973-ban Leonard és Edith Ehrlich úgy döntöttek, hogy belevágnak abba az ijesztő feladatba, amely végül a legnagyobb művükké vált: több mint harminc éven át tartó, aprólékos kutatómunkát végeztek a bécsi zsidó közösség és annak holokauszt alatti vezetése felkutatására és dokumentálására. Ez az út elkerülhetetlenül elvezette őket Benjamin Murmelstein, bécsi rabbi és későbbi theresienstadti Judenrat tanácselnök ellentmondásos alakjához.
Leonard Ehrlich az 1930-as években Bécsben élő fiatalemberként Murmelstein ismeretében és tiszteletében nőtt fel, aki a bár micvóján rabbi volt. Ehrlich és családja két hónappal a második világháború kitörése után Bécsből az Egyesült Államokba menekült; amikor a háború után hallotta a beszámolókat Murmelstein náci atrocitásokban való részvételéről, Ehrlich megpróbálta összeegyeztetni ezeket a beszámolókat azzal, amit Murmelsteinről mint figyelmes, odaadó értelmiségiről tapasztalt. Leonard Ehrlich és felesége, Edith, aki Leonardhoz hasonlóan bécsi menekült és a filozófia doktora volt, így egy olyan intellektuális főművet kezdett el, amely a holokauszt-tudomány és a kritikai gondolkodás számos alapfeltevését próbálta megkérdőjelezni.
Ehrlichék nemcsak a levéltárakban végeztek aprólékos történelmi kutatásokat, hanem interjúkat is készítettek az alanyokkal, akik közül nem utolsósorban maga Murmelstein volt az, aki a háború befejezése után Rómában telepedett le. Az első kötet a bécsi zsidó közösségre összpontosít az 1938 és 1942 közötti időszakban.
A Holokauszt választása kényszer alatt minden bizonnyal történelmi mű, de egyben filozófiai mű is, amelyben a "kényszer" és a "választás" teljes mértékben a vonatkozó összefüggéseikben kerülnek vizsgálatra. Ez tehát a bécsi zsidó közösség elpusztításának története és a zsidó vezetés teljesítményének vizsgálata a nácikkal a zsidók érdekében folytatott ügyleteiben.
De egyben egy kérdés felvetése is, egy olyan tér megnyitása, ahol a beleegyezés, a bűnrészesség és az elítélés árnyalatainak mérlegelése is lehetséges.