Corporate Reputation and Social Activism: Strategic Interaction, Firm Behavior, and Social Welfare
Egy cég hírneve olyan érték, amelyet idővel lehet építeni vagy károsítani, és a legtöbb vállalat befektet a jó hírnevébe. Ezt a vállalat viselkedésének megváltoztatására törekvő aktivisták megkérdőjelezhetik vagy veszélyeztethetik, különösen a vállalat által esetlegesen okozott negatív externáliák és egyéb társadalmi károk csökkentése érdekében. A stratégiai interakció a magánpolitika és a vállalati társadalmi felelősségvállalás területén zajlik - a vállalat, az aktivisták és a nyilvánosság felfogása és cselekedetei -, nem pedig a közpolitika, beleértve a szabályozást is.
Jose Miguel Abito, David Besanko és Daniel Diermeier a Corporate Reptutation and Social Activism című könyvében azt állítja, hogy a cég hírnevének sérelme a kortárs vállalati aktivizmus egyik legerősebb és legpraktikusabb eszköze, és magyarázatot ad a számos kampányra, valamint a vállalatok reakciójára. A szerzők egy egyszerű, a vállalat és az aktivisták kölcsönhatására összpontosító dinamikus modellen keresztül mutatják be, hogy mind a vállalat meglévő hírneve, mind a különböző aktivista taktikák hogyan befolyásolják mind a vállalat, mind az aktivisták tevékenységét és eredményeit. Meglátásaik között szerepel, hogy ahogy egy cég hírneve növekszik, úgy hajlamos a hírnevét a magánszabályozás, vagyis a vállalat bizonyos viselkedését korlátozó belső szabályok önkéntes elfogadásának csökkentésével kiaknázni. Az aktivisták kétféleképpen akadályozhatják meg, hogy a cég a partvonalra kerüljön: a cég felelősségteljesebben cselekszik, hogy megvédje hírnevét az aktivista kampányokat megelőzve, és az a cég, amelynek hírnevét egy kampány károsítja, felelősségteljesebben lép fel hírnevének helyreállítása érdekében.
A könyv feltárja, hogy az aktivisták hogyan választanak a potenciális célpontok közül, és milyen különböző taktikákat alkalmazhatnak a cégek hírnevének károsítására, beleértve a kritikát, amely potenciálisan enyhe hatást gyakorol a cég hírnevére, a konfrontációt, amely hírnévválságot okozhat, amely drámaian ronthatja a cég hírnevét, és a jutalmazást, amely növeli a cég hírnevét. Ezeknek különböző hatásai lehetnek a cég viselkedésére. A szerzők azt is megvizsgálják, hogy az aktivisták kampányai előmozdítják vagy károsítják-e a társadalmi jólétet. Az eredmény egy fejlődő és egyre fontosabbá váló jelenség átfogó áttekintése, amely szigorú modellezést ötvöz, és olyan gazdag empirikus implikációkat generál, amelyek a közgazdaságtan, az üzleti és menedzsment, a szociológia és a politikatudomány kutatóit érdekelni fogják.