Vállalkozó szöuli - Kultúra és szubjektivitás Hongdae-ben, Szöulban

Eredeti címe:

Entrepreneurial Seoulite - Culture and Subjectivity in Hongdae, Seoul

Könyv tartalma:

A Vállalkozó Szöulit a szerzőnek a dél-koreai X generáció tagjaként tett megfigyelései alapján Hongdae-ről szóló memoárként is olvasható. Az 1990-es években Hongdae széles körben ismert lett, mint az alternatív zene, a független kiadók és a klubkultúra diskurzusaihoz kapcsolódó menő hely. Ma Hongdae az ifjúsági kultúrájáról és éjszakai életéről, valamint a dzsentrifikációjáról ismert.

A koreai kultúrával foglalkozó legújabb kutatások a kulturális fogyasztás, a médiaelemzés, valamint a kulturális menedzsment és politika szemszögéből közelítik meg a K-hullám jelenségét. Eközben a Szöulról szóló tanulmányok középpontjában a globális, kreatív várossá válás áll. Ez a könyv a K-hullám vagy magának a városnak a vizsgálata helyett az átalakulóban lévő város megélésének tapasztalatát vizsgálja, "a kapitalizmusban való elköteleződést igazoló ideológia" és a "szubjektivizálódási folyamat" közötti kapcsolatra összpontosítva. A könyv célja, hogy a Hongdae-i kulturális negyed intézményesítésére irányuló projektet úgy értelmezze, mint az ideológiák és az állampolgárság együttes fejlődésének demonstrációját egy olyan társadalomban, amely gyors liberalizáción megy keresztül - politikailag, kulturálisan és gazdaságilag.

Az 1990-es években, az államilag irányított iparosítás által vezérelt gazdasági fellendülés és a katonai diktatúra összeomlása, a demokratizálódási mozgalmaknak köszönhetően, kulturális fordulat következett be Koreában. A társadalmi mozgalmak alternatívájaként megjelenő kulturális kritikák elszaporodtak, hogy a szabályozó rendszerekkel és intézményekkel szemben érvényesítsék az egyének szabadságát és autonómiáját. Az országot 1997-ben elérte az ázsiai pénzügyi válság, és masszív gazdasági szerkezetátalakításnak volt tanúja, beleértve az elbocsátásokat, a megfigyeléseket és a függő munkaviszonyok elterjedését. Ennek eredményeképpen az egész nemzetnek új gazdasági növekedési motorokat kellett találnia, miközben kreatív romboláson ment keresztül. Ennek a nemzeti átalakulásnak a középpontjában Szöul igyekezett újjáteremteni magát megavárosból globális várossá, amely élvonalbeli tudásiparral és infrastruktúrával rendelkezik.

A kulturális fordulat és a kulturális/kreatív városépítés szembeállításával a vállalkozó szöuli vállalkozó az új polgári szubjektivitás, nevezetesen a vállalkozói én kialakulását vizsgálja a posztfordista Szöulban. Milyen logikák vezetik az egyént a gyorsan liberalizált Szöul új városi valóságának kulturális és gazdasági értelemben vett megragadásában? E kérdés feltárása érdekében Mihye Cho Weber "a kapitalizmus szellemének" fogalmára támaszkodik a jelentések újrakonfigurálására összpontosító új gazdasági ügynökség kialakulásáról, és megpróbálja megragadni azt az átalakító pillanatot, amely részletesen bemutatja, hogy a kapitalizmus mikor és hogyan követel más szellemet és életmódot a résztvevőitől. Hasonlóképpen, ez a könyv a vállalkozói ént a posztfordista Szöul új szellemeként közelíti meg, és azt vizsgálja, hogy a szöuli emberek hogyan internalizálják és tárgyalják ezt az új vállalkozói ént.