Értékelés:
A könyvről szóló kritikák kiemelik, hogy mélyrehatóan vizsgálja a gazdasági változások és a spirituális válságok kölcsönhatását a magas középkorban, különös tekintettel a spiritualitás városi környezetben megjelenő új formáira. Az olvasók nagyra értékelik a könyv tudományos alaposságát és elgondolkodtató meglátásait, ugyanakkor megjegyzik száraz prózáját és időnként redukcionista kereteit.
Előnyök:⬤ Mélyen kutatott, alapos érvekkel és számos tudományos meglátással.
⬤ A középkori történelem fontos témáival foglalkozik, különösen a spirituális és gazdasági átalakulásokkal.
⬤ Széles közönség számára hozzáférhető, így a tudósok és az alkalmi olvasók számára egyaránt élvezetes.
⬤ Értékes perspektívákat nyújt a koldulórendek és a városi spiritualitás fejlődéséről.
⬤ A prózát száraznak és egyes olvasók számára nehezen befogadhatónak írják le.
⬤ A szerző megközelítése túlságosan redukcionistának tűnhet, mivel erősen a gazdasági tényezőkre összpontosít a politikai és társadalmi dimenziók rovására.
⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy a gazdasági és spirituális változások kapcsolatát túlhangsúlyozza, ami egy összetett történelmi időszak leegyszerűsített képéhez vezet.
(7 olvasói vélemény alapján)
Religious Poverty and the Profit Economy in Medieval Europe
„Ebben az izgalmas és fontos könyvben Lester Little azt az eredeti tézist állítja fel, hogy paradox módon az önkéntes szegénység vezető gyakorlói, a ferences és domonkos szerzetesek voltak azok, akik végül olyan keresztény etikát fogalmaztak meg, amely igazolta a kereskedők, uzsorások és más városi szakemberek tevékenységét, és megteremtette a városiak számára megfelelő keresztény lelkiséget.
Little hatalmas olasz, német, francia és angol nyelvű szakirodalmat szintetizált, hogy egy olyan értelmező esszét írjon, amely új perspektívát nyújt a gazdasági és társadalmi erők, valamint az önkéntes szegénység apostoli eszményét hirdető vallási mozgalmak közötti kölcsönhatásról... Little könyve jelentős hozzájárulás nemcsak az önkéntes szegénység vallási mozgalmának történetéhez, hanem a középkor interdiszciplináris tanulmányozásához is.” -- Journal of Social History.
