Changing Families, Changing Family Law in Europe
Mi számít Európában "családnak"? A válasz erre a kérdésre folyamatosan változik és egyre sokszínűbb. A családra vonatkozó szabvány - egy házas, ellenkező nemű pár, akik biológiai gyermekeikkel egy fedél alatt élnek, és ahol a férj az egyedüli vagy elsődleges kenyérkereső - már régóta erodálódik. A kötet nyitó írásai a családi struktúrák, koncepciók és értékek gyors és jelentős változásait tárgyalják, amelyek az elmúlt években Európában alakultak ki. A házasságról és a párkapcsolatról alkotott elképzeléseket is érintette ez a változás: az azonos neműek házasságának növekvő elismerésétől kezdve a magánéleti válás elfogadásán és a korai házasságok változó kezelésén át a házasságon kívüli párkapcsolatok növekvő jogi védelméig. Az átalakulás az utódnemzés területén is végbement: az asszisztált reprodukció - különösen a béranyaság - olyan családokat hoz létre, amelyek korábban nem létezhettek volna. Egyes helyeken már arról is vita folyik, hogy kettőnél több személynek adják meg a szülői minőséget. A queer családok a komplexitás egy további rétegét adják hozzá: ez a transznemű vagy nem bináris személyek nemi identitásának elismerésével kezdődik, és az ilyen személyek szülői hovatartozásának kérdésével folytatódik.
Végül a nemi szerepekről alkotott változó nézetek és a gyermekek jogainak fokozottabb elismerése szükségessé teszi az egyensúly újragondolását a családtagok egyenlőségének, önállóságának és autonómiájának előmozdítása, valamint az anyagilag és fizikailag kiszolgáltatott családtagok védelmének szükségessége között. A könyvben szereplő hozzászólások az európai kontinens széttöredezett helyzetét mutatják. Egyes területeken a fejleményeket a nyugat- és kelet-európai jogrendszerek közötti egyértelmű eltérés jellemzi. A család és a nemi identitás kelet- és nyugat-európai felfogása közötti különbségek óriási szimbolikus és politikai jelentőséggel bírnak, és aláássák az európai (nemzetközi) családjog harmonizálására irányuló erőfeszítéseket. Mindazonáltal ezeket a különbségeket nem szabad túlhangsúlyozni, hogy elkerüljük a meglévő szakadékok további elmélyülését. Ehelyett ez a könyv rávilágít az eltérések leküzdésének módjaira a kollíziós jog, a nemzetközi polgári eljárásjog, az emberi jogi joggyakorlat, sőt a harmonizált anyagi családjog vizsgálatán keresztül. KONRAD DUDEN a magánjog és a nemzetközi magánjog rendes professzora, valamint a Lipcsei Egyetem Külföldi és Európai Magán- és Eljárásjogi Intézetének igazgatója. A Cambridge-i Egyetemen szerzett LLM diplomát, a Heidelbergi Egyetemen pedig PhD fokozatot.
Doktori disszertációja a béranyaság nemzetközi magánjogi kezelésével foglalkozott, és több díjat is kapott (többek között a Max Planck Társaság Otto-Hahn-érmét és a Német Nemzetközi Jogi Társaság Gerhard-Kegel-díját). Posztdoktori disszertációját (habilitáció) a hamburgi Max Planck Összehasonlító és Nemzetközi Magánjogi Intézetben írta a digitalizációnak a német tulajdonjogra gyakorolt hatásáról. DENISE WIEDEMANN tudományos főmunkatárs és a hamburgi Max Planck Intézet összehasonlító és nemzetközi magánjogi intézet Latin-Amerikával foglalkozó szakértői központjának vezetője. Emellett a Bucerius Law School, valamint a lipcsei és a hamburgi egyetemek oktatója, ahol többek között családjogot és öröklési jogot tanít. Doktori disszertációját a bírósági határozatok határokon átnyúló végrehajtásáról írta 2017-ben. Családjogi publikációi között szerepelnek az 1996. évi Hágai Gyermekvédelmi Egyezményhez és a házasságok és bejegyzett élettársi kapcsolatok vagyonjogi következményeiről szóló uniós rendeletekhez fűzött kommentárok, valamint a gyermekházasságról és a meghatalmazással kötött házasságról szóló cikkek.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)