Városi polgárőrök az új délen: Tampa, 1882-1936

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Urban Vigilantes in the New South: Tampa, 1882-1936

Könyv tartalma:

A keményfedeles kiadásról szóló kritikákból.

"Ingalls kemény vádiratával fontos adalék az "Új Dél" elitjeinek szerepéről szóló irodalomhoz, valamint a szélsőségekhez, amelyekhez hegemóniájuk fenntartása érdekében folyamodtak." - John Dittmer, Journal of Southern History.

"Ingalls kimerítő vizsgálata a huszadik század eleji sztrájkokról, a polgári bizottságok tagságáról és taktikájáról, az 1930-as évek antiszocialista terrorizmusáról, valamint olyan elhanyagolt témákról, mint a szivargyárak lektorai, egyszerre eredeti és hasznos..... H)is portréja a tampai terrorizmusról dermesztő." - George C. Rable, Journal of American History.

" A) aprólékosan kutatott,... csalhatatlanul intelligens és éleslátó beszámoló az "intézményesített erőszakról"." --Neil R. McMillen, Southern Quarterly.

A tampai kollektív erőszak vizsgálatát könyvtámaszként a lincselések zárójelbe teszik: egy angol bevándorló 1880-as évekbeli lincselése és két 1930-as évekbeli gyilkosság - egy fekete rab önbíráskodó meggyilkolása és egy fehér radikális megkorbácsolása. A közbeeső események nem hagynak kétséget afelől, hogy a város megérdemelte, hogy az Amerikai Polgári Szabadságjogi Unió az 1930-as években az elnyomás kilenc központja közé sorolta, és hogy a város "munkásellenes, négerellenes, idegenellenes, kommunistaellenes, szocialistaellenes, liberálisellenes erőszak" hírében állt".

A Gustavus Myers Center for the Study of Human Rights in the United States által az Egyesült Államokban tapasztalható intolerancia témájában kiemelkedő könyvnek nevezett Ingalls művének középpontjában a város elitje - leggyakrabban a polgári bizottságok sora - által a Tampa Ybor City közösségének szivargyárosai, szakmunkások ellen irányított szakszervezet-ellenes önbíráskodás áll, akik nagyrészt latinok, külföldön született, osztálytudatos és harcos munkások voltak.

A szerző arra a következtetésre jut, hogy a város déli születésű elitje és a gazdag bevándorló szivargyárosok közötti szövetség szervezte az erőszakot, amely gyakrabban foglalkozott osztálykérdésekkel, mint faji vagy akár etnikai kérdésekkel. Az 1880-as és 1930-as évek között Tampában meglincselt hat férfi közül kettő fekete volt, akiket azzal vádoltak, hogy fehér nőket támadtak meg; a másik négy fehér volt, akik közül hárman aktívan dolgoztak a szivargyárosok érdekeinek előmozdításán, vagy szocialista beállítottságúak voltak.

Az újságokban és kéziratgyűjteményekben végzett alapos kutatásokon alapuló Ingalls provokatív elemzése az önbíráskodás első olyan közösségi tanulmánya, amely több generáción keresztül követi nyomon ezt a jelenséget. Bár a szerző sok mindent megállapít, ami csak Tampában volt jellemző, a város "kátrány és terror" hagyományát - a közösség által szentesített lincselést, emberrablást, korbácsolást, kátrányozást és tollasítást, valamint az erőszakos deportálást - a déli kultúra és politika termékeként írja le. Ha Tampa nem is volt tipikus, érvelése szerint bizonyos fokig archetipikus volt.

Robert P. Ingalls, a Dél-Floridai Egyetem történészprofesszora, a Tampa Bay History vezető szerkesztője. Kiterjedten írt a déli történelemről, és több életrajz szerzője, köztük a Point of Order című könyvé: Joe McCarthy szenátor profilja.

".