Dead at Last, at Last No More Air
Előszó: Diana Damian Martin
Werner Schwab utolsó, színházi kihalási komédiának is nevezett műve brutális, tiszteletlen és bizarrul komikus darab arról, mi történik, ha egy alakuló színpadi produkciót kívülállók szabotálnak. A rendező a szereplőkkel való vita után az összes színészt lecseréli egy közeli idősek otthonának nyugdíjasaira. Az eleinte engedelmes és udvarias „elfeledett és megfosztott” emberek fokozatosan megkérdőjelezik a rendező tekintélyét, ami végül egy „puccshoz” vezet, amelynek során a színház takarítónőjét választják a csoport vezetőjévé. Az új rendet nem mindenki éli túl.
Werner Schwab mindössze harmincöt éves volt, amikor 1994-ben egy szilveszteri ivászat után holtan találták a szobájában. Abban az időben a német nyelvű színház vitathatatlan sztárja volt, aki könnyedén vált híressé egyedülálló nyelvi tehetségével és sötét humorú, szembesítő elbeszéléseivel. Mindössze négy év alatt tizenöt darabot fejezett be, amelyek közül a Végre halott, végre nincs több levegő ( Endlich tot, endlich keine luftmehr ) volt az utolsó.