Értékelés:
A Brian Merchant által írt „Blood in the Machine” kritikái kiemelik a luddita mozgalom történelmi jelentőségét és a modern technológiai problémák szempontjából való relevanciáját. Az alapos kutatás és a lebilincselő történetmesélés miatt dicsérik, néhány olvasó azonban problémákat vet fel a könyv szerkezetével és azzal kapcsolatban, hogy a szerző a kortárs technológiára összpontosít, nem pedig a történelmi kontextusba való mélyebb belemerülésre.
Előnyök:A könyv jól megalapozott, meggyőzően mesél a ludditákról, és párhuzamot von a technológiával és a munkával kapcsolatos modern kérdésekkel. Sok olvasó értékeli a könyv lebilincselő írói stílusát és az érdekes történelmi személyiségek szerepeltetését, ami azt sugallja, hogy a mai társadalom számára is értékes meglátásokat és tanulságokat kínál.
Hátrányok:A kritikusok rámutatnak, hogy a könyv néha összefüggéstelennek vagy túlságosan spekulatívnak tűnik, és az elbeszélés hirtelen váltogatja a történelmet és a modern párhuzamokat. Egyes kritikusok szerint a szerző lekezelő hangneme és szerkezeti megoldásai, például a túl rövid fejezetek, zavaróak. Emellett aggályok merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy a könyv nem felel meg a technológia modernkori következményeire való összpontosításának.
(27 olvasói vélemény alapján)
Blood in the Machine: The Origins of the Rebellion Against Big Tech
A 19. századi lázadók földalatti hálózata, a ludditák, fegyvert fogtak a munkájukat automatizáló iparosok ellen ebben az igaz történetben, amely arról szól, amikor először jöttek gépek az emberi munkahelyekért - megteremtve a színpadot a mai nagy technológiai fenyegetésnek.
A modern technológia legsürgetőbb története nem a Szilícium-völgyben, Seattle-ben vagy akár Sencsenben kezdődik. Kétszáz évvel ezelőtt kezdődik a vidéki Angliában, amikor a dolgozó férfiak és nők tömegesen fellázadtak ahelyett, hogy éhen haltak volna a gyárosok keze által, akik gépekkel eltörölték és lealacsonyították a megélhetésüket.
Gerillarohamokat szerveztek, szétverték ezeket a gépeket, és teljes körű támadásokat indítottak a gazdag géptulajdonosok ellen. Elnyerték Lord Byron támogatását, megihlették Mary Shelleyt, és feldühítették a régensherceget és vérszomjas kormányát. Mielőtt vége lett volna, sok vér fog folyni - gazdagok és szegények, láthatatlanok és hatalmasok vére. Ez az elfeledett és mélyen félreértett osztályharc majdnem térdre kényszerítette a 19. századi Angliát.
Most a második gépkorszakban élünk, amikor hasonló félelmek keringenek arról, hogy a big tech uralja az életünket, és a gépek kiváltják az emberi munkát. Aggódunk, hogy a technológia munkahelyek millióit veszélyezteti, a robotok kiszorítják a munkásokat a gyárakból, a mesterséges intelligencia pedig hamarosan kiveszi a sofőröket az autókból. Hogyan fogja mindez átformálni a gazdaságunkat és az életmódunkat? És mit tehetünk ellene?
A válaszok az első gépkorszakunk történetében rejlenek, amikor az ipari forradalom kezdetén a gépesítés először jelent meg a brit gyárakban. A Vér a gépben összefonódva a jelenlegi korszakunk világos vizsgálatával, a ludditák történetével, a munkásosztály lázadásával, amely fegyverrel lépett fel az automatizálás ellen (akkoriban, amikor halálbüntetés járt a géprombolásért), a Vér a gépben átnyúl téren és időn, hogy elmesélje, hogyan változtatta meg a technológia a világunkat - és hogyan változtatja meg már most a jövőnket.
