Vestigial

Könyv tartalma:

Költészet. Amerikai őslakosok tanulmányai.

LMBTQIA tanulmányok. A VESTIGIAL (a latin vestigium, azaz lábnyom szóból) egy költői elbeszélést követ nyomon több kronológián és léptéken keresztül - a személyes és a geológiai szintek között. RESTLESS CONTINENT (Litmus Press, 2016) című debütáló gyűjteményét követően Aja Couchois Duncan folytatja az ökológia és az örökség vizsgálatát, mint az összefonódott válás történetét, szinkronizálva a mély idő mozgásait az érintés múló anyagával.

Ahogy Duncan írja: "A VESTIGIAL-ban az evolúciót, a biomedicinát, a nemiséget, a vágyat, a klímaváltozást és a magányt vizsgálom az időben több helyen élő karaktereken keresztül.

Ily módon a múltat, a jelent és az alternatív jövőt igyekszem összekapcsolni, hogy megértsük jelenlegi körülményeinket, és elképzelhessük valószínű következményeiket. A könyv több tudományágat és bölcsességet kutat fel, beleértve a geológiát, a csillagászatot, a régészetet, az őstörténetet, a növényi és állati bölcsességet.

A tapasztalatok egyidejűségének és a sokféle perspektívánknak a megalapozásán keresztül próbálok egy hitelesebb és őshonosabb elbeszélést létrehozni aaki, a Földről és minden lakójáról. Minden az atomokkal és a villámokkal kezdődik, és a gerinc gyöngyszövésén, a létezés versén keresztül halad. Aja Couchois Duncan a világ anyagára, a valódi életrajzra - a létezés egyedüli kórusára - fordítja szeretetteljes szikével szemét.

Duncan izmos írása a VESTIGIAL-ban bőrig izzik. Elolvastam, és úgy éreztem, hogy megváltozott. --Kim ShuckA VESTIGIAL egy húsos eposz, amely befonja az időt és a testeket.

Aja Couchois Duncan költő és librettista azt írja: "Az evolúció története szerelmi történet", és itt a föld, a víz és a levegő szervként funkcionál a szerelmesek higanyos anatómiájában. Duncan olyan nyelven adja vissza szereplőit, amely a természeti világhoz köti őket, így a tudomány és a mítosz ikertestvérré válik.

Az eredmény az ember és a környezet szétválasztásához ragaszkodó világnézetekkel szembeni pontos ellenállás költészete. Az egyszerre intim és monumentális léptékben a költő ellenáll a figuratívnak, hogy az erószt, az erőszakot és a testi átalakulást hangszerelje. 'Az epigenetikus sodródásban az ősiség és egy lehetetlen jövő idő között váltakozik' - mondja Duncan a VESTIGIAL odaanisanjáról.

Nagyon is mondhatná ezt a saját látomásos poétikájáról.

--Douglas Kearne.