Veszélyes elmék: Nietzsche, Heidegger és a szélsőjobboldal visszatérése

Olvasói vélemények

A recenziók kiemelik Nietzsche és Heidegger politikai filozófiájának mélyreható elemzését, különösen a szélsőjobboldali ideológiákra gyakorolt hatásukat. Bár sokan értékelik Beiner meglátásait arról, hogyan sajátították ki ezeket a filozófusokat a szélsőjobboldali mozgalmak, néhányan kritizálják az értelmezést, mivel az bizonyos szempontból túlságosan leegyszerűsítő vagy helytelen.

A könyvet dicsérik Nietzsche és Heidegger kifinomult vizsgálata miatt, amely a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé teszi, miközben megőrzi az intellektuális szigort. Sok kritikus szerint a könyv nélkülözhetetlen a jelenlegi amerikai szélsőjobboldali tájkép megértéséhez, és elismerően nyilatkoznak Beinerről, amiért rávilágít e filozófusok rosszindulatú hatásaira. Megjegyzik a könyv relevanciáját a kortárs társadalmi-politikai kérdések kezelésében is, különösen a növekvő szélsőségesség összefüggésében.

A kritikusok rámutatnak Beiner fő tézisének hibáira, azt állítva, hogy az félreértelmezi Nietzsche gondolatait és túlságosan leegyszerűsíti azok következményeit. Egyes kritikák felületesnek minősítik a művet, és arra a következtetésre jutnak, hogy Nietzsche vagy Heidegger puszta olvasása nem radikalizálja eleve az olvasót. Emellett vannak olyan megjegyzések is, amelyek a szerkesztési mulasztásokra vonatkoznak, ami egyesek számára rontotta az olvasás élményét.

(9 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Dangerous Minds: Nietzsche, Heidegger, and the Return of the Far Right

Könyv tartalma:

A berlini fal leomlása és a Szovjetunió megszűnése után neves nyugati gondolkodók azt kezdték sugallni, hogy a liberális demokrácia döntő győzelmet aratott a világ színpadán. Miután a liberalizmus a második világháborúban elűzte a fasizmust, most a kommunizmust is eltemette, és az eredmény a nagy ideológiai konfliktusok megszűnése lesz, mivel a liberális normák és intézmények a világ minden szegletében elterjednek. A nagy-britanniai Brexit-szavazással, a jobboldali populista pártok európai kontinens-szerte tapasztalható újjáéledésével és Donald Trump meglepő amerikai elnöki székbe jutásával az ilyen remények reménytelenül naivnak tűnnek. A szélsőjobboldal visszatért, és komoly újragondolásra van szükség.

A Veszélyes elmék című könyvében Ronald Beiner az olyan jobboldali ideológusok, mint Richard Spencer, Alekszandr Dugin és Steve Bannon legmélyebb filozófiai gyökereit Nietzsche és Heidegger írásaihoz vezeti vissza - és különösen gondolkodásuk azon aspektusaihoz, amelyek a liberális-demokratikus életszemlélettel szembeni ellenszenvüket fejezik ki. Beiner azt állítja, hogy Nietzsche gyűlölete és kritikája a polgári, egalitárius társadalmakkal szemben új tanítványokat szült a populista jobboldalon, akik a modern liberális konszenzus felborulásával fenyegetnek. Heidegger nem kevésbé, mint Nietzsche, alaposan elvetette a felvilágosodás során kialakult és a francia forradalom nyomán hatalomra került erkölcsi és politikai értékeket. A modernitással szembeni heideggeri elégedetlenség megértése, és az, hogy miként működik filozófiai mágnesként azok számára, akik a legmélyebben elidegenedtek az uralkodó liberális-demokratikus rendtől - érvel Beiner -, betekintést nyújt a szélsőjobboldal közelmúltbeli és váratlan visszatérésébe.

Beiner nem tagadja, hogy Nietzsche és Heidegger fontos gondolkodók.

Nem is törekszik arra, hogy kiszorítsa őket a filozófiatörténetből. Azt javasolja azonban, hogy a jelenlegi események fényében szigorúan foglalkozzunk befolyásos gondolkodásukkal - és azt javasolja, hogy a modern liberális eszmékkel szembeni szigorú kritikájukat helyezzük ennek a foglalkozásnak a középpontjába.