Veszélyes szenvedélyek, halálos bűnök: Tanulás az ősi szerzetesek pszichológiájából

Olvasói vélemények

A Veszélyes szenvedélyek, halálos bűnök című könyv a hét halálos bűnről szóló ősi szerzetesi tanítások és a modern pszichológiai felismerések közötti összefüggéseket vizsgálja. Dennis Okholm a korai keresztény gondolkodók műveiből merít, hogy keretet adjon a bűnnel való mai küzdelmek megértéséhez, így a tartalom egyszerre válik tudományos szempontból szigorúvá és személyesen is relevánssá a lelki növekedést kereső olvasók számára.

A könyv jól kutatott és intellektuálisan magával ragadó, összekapcsolja az ősi bölcsességet a modern pszichológiai perspektívákkal. Éleslátó elemzést nyújt a hét halálos bűnről és azok mai relevanciájáról. A recenzensek szerint a könyv informatív, elgondolkodtató és hasznos mind a pszichológiai, mind a spirituális megértés szempontjából. Az írást világosnak jellemzik, amely az összetett gondolatokat is érthetővé teszi.

Néhány olvasó megjegyezte, hogy a könyv gyors olvasása kihívást jelenthet, kitartást igényel. Mások úgy érezték, hogy bár a kezdeti feltevés meggyőző, a későbbi fejezetek kivitelezése már nem annyira magával ragadó. Az ókori és a modern pszichológia közötti összehasonlítások relevanciájával kapcsolatban vegyesek az érzések, egyesek feleslegesnek tartják őket.

(15 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Dangerous Passions, Deadly Sins: Learning from the Psychology of Ancient Monks

Könyv tartalma:

Ez a kötet három korai szerzetes - Evagrius Ponticus (IV.

század), János Kázmér (V. század) és Nagy Gergely (VI.

század) - írásaiban található pszichológiai felismeréseket tárja elénk, hogy segítsen nekünk értékelni e szerzetes írók jelentőségét, és bölcsességüket saját lelki és pszichológiai jólétünkre alkalmazni. A könyv a hét halálos bűn mindegyikével foglalkozik, gyakorlati útmutatást nyújtva a korai szerzetesi hagyományból e veszélyes szenvedélyek leküzdésére. Miközben Dennis Okholm bemutatja a korai egyház legfontosabb szerzetesi alakjait, irodalmát és gondolkodását, a korai keresztény írásokat a modern pszichológiai tanulmányokkal hozza összefüggésbe.

Megmutatja, hogy az ókori szerzetesek gyakran megelőlegezték a kortárs pszichológia és szociológia felismeréseit, és például feltárja, hogy a falánkságról szóló vitáik hogyan hasonlítanak az étkezési zavarokról szóló mai vitákhoz. Ez a könyv a spiritualitás, a korai szerzetesi források és az emberi boldogulás ősi bölcsességei iránt érdeklődő olvasóknak, valamint a spiritualitás és a lelki formálódás tanulmányozóinak fog tetszeni.