Értékelés:
Adam Rutherford „Control” című könyve az eugenika történetét és következményeit vizsgálja, a történelmi kontextus és a kortárs genetika ötvözésével. Míg egyes olvasók értékelik a könyv lebilincselő írói stílusát és elgondolkodtató tartalmát, mások kritizálják a mélység, az idézetek és a világosság hiánya miatt. Az eugenika körüli viták egyszerre tanulságosak és nyugtalanítóak, és rávilágítanak arra, hogy az eugenika ideológiái hogyan élnek tovább a modern kontextusban, különösen a reprodukciós döntések tekintetében.
Előnyök:Magával ragadó írói stílus, jól megalapozott kutatás, történelmi áttekintést nyújt az eugenikáról, fontos etikai kérdéseket vet fel, a nem szakemberek számára is hozzáférhető, és elgondolkodtató vitára ösztönöz a genetika és az eugenika társadalmi hatásairól.
Hátrányok:A hozzáértő olvasók felületesnek ítélték, hiányoznak a soron belüli idézetek, hiányol néhány történelmi szempontot, és egyesek szerint az érvelés nem egyértelmű vagy strukturálatlan. Néhány olvasó elégedetlen volt a szerzőnek az eugenikával kapcsolatos kortárs kérdésekkel kapcsolatos álláspontjával is.
(18 olvasói vélemény alapján)
Control: The Dark History and Troubling Present of Eugenics
A Control egy könyv az eugenikáról, amit Adam Rutherford genetikus "a huszadik század egyik meghatározó eszméjének" nevez. Az eugenika Darwin evolúcióról szóló elképzelései által inspirálva a viktoriánus Angliában született meg, mint a brit népesség javításának elmélete, majd gyorsan átterjedt Amerikába, ahol elnökök fogadták el, az aranykor monopolistái finanszírozták, és olyan rasszista amerikai törvényekbe foglalták bele, amelyek a Harmadik Birodalom ideológiai sarokkövévé váltak. E szörnyű örökség ellenére az eugenika ma is nagyban jelen van, mivel a genetika fejlődése az elmúlt harminc évben - az emberi genom szekvenálásától a modern génszerkesztési technikákig - visszahozta a népesség tisztításának gondolatát a főáramba.
Az eugenikának "rövid története van, de hosszú múltja" - írja Rutherford. A Kontroll első fele egy eszme története, a klasszikus világ kulcsfontosságú filozófiai szövegeiben gyökerezőktől egészen a huszadik századi népirtásig. A könyv második része azt vizsgálja, hogyan működik az eugenika napjainkban, nyelvünk és kultúránk részeként, az aktuális politikai és faji viták részeként, és örök kísértésként a hatalmasok számára, akik a társadalmat a reprodukció ellenőrzésével kívánják javítani.
Rutherford lefegyverző szellemességgel és tudományos pontossággal magyarázza el, hogy a népirtó múltja ellenére az eugenika miért játszik még mindig fontos szerepet a XXI. században. És szembesít az alattomosan visszatérő kérdésekkel - működött-e az eugenika a náci Németországban? És működhet-e ma is? -, leleplezve az eszme intellektuális csődjét és megvalósításának tudományos lehetetlenségét.
