Értékelés:
A kritikák kiemelik Yves Chiron VI. Pál életrajzát, mint tudományos és közérthető művet, amely árnyaltan mutatja be VI. Pál pontifikátusát, miközben kitér a II. vatikáni zsinat alatti vezetésével kapcsolatos vitákra és kritikákra is. A könyvet a VI. Pál előtt álló összetett helyzetek és kihívások részletes vizsgálata miatt emelik ki, annak ellenére, hogy a hatékonyságáról alkotott vélemények jelentősen eltérnek.
Előnyök:⬤ Tudományos és olvasmányos, más életrajzokhoz képest tömör.
⬤ Árnyalt és tiszteletteljes képet nyújt VI. Pálról.
⬤ Részletes betekintést nyújt a II. vatikáni zsinat cselszövéseibe.
⬤ Rávilágít VI. Pál jellemének és döntéseinek összetettségére.
⬤ Fontos olvasmány a katolikus egyház jelenlegi válságának megértéséhez.
⬤ Néhány olvasó talán túl puhának vagy nem meggyőzőnek találja Chiron kritikáját VI. Pálról.
⬤ A kritikusok szerint a könyv nem védi meg kellőképpen VI. Pált a kudarcra vonatkozó állításokkal szemben.
⬤ A progresszívebb értelmezésekkel ellentétes nézet nem biztos, hogy megváltoztatja a véleményeket.
⬤ Néhány olvasó erősen ellenzi VI. Pál örökségét, és úgy látja, hogy károsan hat a tradicionalista hitre.
(3 olvasói vélemény alapján)
Paul VI: The Divided Pope
A ragyogó tekintélyelvű XII. Pius pápa és a jó humorú XXIII. János pápa után VI. Pál pápa tétovának, nyugtalannak, sőt gyötrődőnek tűnt. Tizenöt évig tartó pápaságának hatása mégis kolosszális volt: az egyházi élet egyetlen aspektusa sem maradt érintetlenül az általa vezetett és megvalósítani kívánt Ökumenikus Zsinat által elindított változások örvényében. Ki volt ez az ember, Giovanni Battista Montini (1897-1978), aki ennyire megváltoztatta a katolicizmus arcát, hangját, magatartását? A sokoldalú történész, Yves Chiron megfelel a kihívásnak, hogy bemutassa ezt a sokoldalú és sok szempontból rejtélyes személyiséget, akit pappá szenteltek anélkül, hogy a szemináriumot elvégezte volna, és soha nem volt egyszerű plébániai megbízatása.
Chiron eddig még kiaknázatlan levéltári források és számos tanú vallomásának felhasználásával hű portrét rajzol egy olyan személyiségről, aki pályafutásának minden szakaszában ellentmondásos volt: az egyetemi káplánként végzett antifasiszta tevékenységétől kezdve a diplomáciai testületben végzett munkájáig, amely feszültséget okozott XII. Piusszal.
Milánó érsekeként töltött nehéz éveitől a II. vatikáni zsinaton betöltött Janus-szerepéig, amikor beavatkozásai felváltva örvendeztették és pusztították el a progresszíveket és a konzervatívokat.
A római katolikus liturgia átdolgozásában való bensőséges részvételétől kezdve a fogamzásgátlás hajthatatlan elutasításáig, ami miatt a világot szívesen hallgató püspökök és teológusok magára hagyták. VI. Pál úgy tűnik fel, mint egy pápa, aki az aggiornamento ellentmondásos értelmezései között tépelődött, és akit az egyházi válságok nyomasztottak, miközben megpróbálta összeegyeztetni a dogma alapvető elveit a modernista reformerek nyomásával.
