Vikingkori amulettek Skandináviában és Nyugat-Európában

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Viking Age Amulets in Scandanavia and Western Europe

Könyv tartalma:

Kétszáz évnyi régészeti és régészeti érdeklődés eredményeként mintegy 1350 viking kori amulettből álló archívum jött létre. Ezeket a tárgyakat különböző anyagokból, leggyakrabban fémekből készítették, és gyakran, de nem mindig medálként viselték. Mindegyik azonban miniatűr, valami másra - szerszámokra, fegyverekre, állatokra, emberekre, vagy absztraktabb vallási szimbólumokra, például kalapácsokra és keresztekre - emlékeztető tárgy. Olyan anyagi szimbólumokként értelmezhetők, amelyek önmagukon túli jelenségekre - valódi állatokra, emberekre stb. - való hivatkozással nyertek értelmet. Azt állítom, hogy ezt a szimbolizmust vallási vonatkoztatási keretek között kell értelmezni. A viking kori vallás korábbi régészeti kutatása a késői, elfogult és földrajzilag elszigetelt írott források kritikátlan elfogadásában szenvedett. Mivel a vallás is viselkedés a világban, nincs belső oka annak, hogy a szövegek miért lennének jobb információforrás, mint a leletek. Régészeti anyagként az amulettek korpuszának története van. A különböző típusú kontextusokra vonatkozó helyreállítási idők elemzése feltárja, hogyan változik a régészeti archívum összetétele. A korabeli szövegek rávilágítanak a különböző prioritásokra és érdekekre, amelyek viszont a kutatási stratégiákat alakították. Így egyértelmű, hogy az archívum nem különíthető el saját történetétől.

Az archívum valós, de részleges feljegyzése annak, ami a múltban létezett. A helyreállítás története rávilágít arra, hogy az archívum mennyire részleges. Jelen tanulmány az amulettek különböző típusait, anyagait és kontextusait vizsgálja. Dokumentálja, hogy az amulett-típusok különböző dátumokkal és elterjedéssel rendelkeznek, ami arra utal, hogy a vallási gyakorlat az idők folyamán változott. E változás egy része a keresztény Európából érkező hatásoknak tudható be, de ez nem magyaráz meg mindent. Mindenesetre az amulettek kronológiája és elterjedése arra utal, hogy a késői, északi források nem biztos, hogy tökéletesen alkalmasak a viking világban mindenütt megtalálható összes amulett megértésére. A kontextusokat négy típusra osztom: sírok, gyűjtemények, települési leletek és kóbor leletek. Úgy tűnik, hogy a sírokban található amulettek nem az élők által használt tárgyak véletlenszerű felvételeit tükrözik, hanem inkább a halottak sajátos igényeinek kielégítésére gondosan kiválasztott tárgyak. Sok temetkezési amulett vasból készült, és lehet, hogy kifejezetten temetéshez készítették őket. Az ezüst nagyrészt hiányzik, és inkább a kollektív, mint az egyéni vagyon részét képezhette. A lelethalmokban az ezüst dominál. Úgy tűnik, hogy a vikingkori ezüstkincsek tisztán gazdasági szempontból megmagyarázhatók. Úgy tűnik, nincs okunk arra, hogy ezeket az értéktárakat bármilyen módon rituálisnak vagy szakrálisnak tekintsük. A települési leletek néhány fontos lelőhelyen, többek között Hedebyben, Helgben, Birkában és Tissben találhatók.

Sajnos ezek a lelőhelyek nem hasonlíthatók össze egymással, és a lelőhelyek közötti eloszlás nem mutat egyértelmű mintázatot. A legtöbb települési lelet feltételezhetően olcsó anyagokból, többek között vasból és ólomból készült, ami arra utal, hogy a sírokba és koporsókba válogatott amulettek nem képviselnek mindent. Úgy tűnik, hogy a települési anyag legalább egy részét szándékosan helyezték el. A kóbor leletek rávilágítanak a lerakás utáni tényezők hatására. Sok minden más kontextusból származhat, és egyszerűen a véletlen vagy a rossz rögzítés miatt kóborolhatott el. A kóbor leletek azonban indokolatlanul nagy mennyiségű rézötvözetet is tartalmaznak, ami arra utal, hogy ez az anyag nem lehet egyszerűen más kontextusból véletlenül elkóborolt anyag. A rézötvözetből készült amuletteket, különösen a rézötvözetből készülteket, inkább olyan tevékenységek során használhatták, amelyek nem a temetkezésre, a gyűjtésre vagy a letelepedésre összpontosítottak. Lehetséges, hogy ezeket az amuletteket kifejezetten a településektől távol eső helyeken helyezték el. Végezetül néhány előzetes javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy miként lehet az amulettekkel kapcsolatos tanulmányokat összekapcsolni a személyiség és a táj kialakulóban lévő régészeti elméleteivel. Részletesen elemzem a kézművességet, és amellett érvelek, hogy a legkülönbözőbb helyzetek széles skálája létezett.